Magyarország versenyképessége nemzetközi összehasonlításban 2000-2007 között ellentmondásosan alakult és 2007-2008-ban is erősen differenciált volt: felzárkózás szempontjából fontos indikátorok, vagyis a változások sebességét mérő mutatók alapján jelentősebb javulás következett be, míg az állapotjelző mutatók szerint lényegesen kedvezőtlenebb az ország helyzete a Versenyképességi évkönyv 2008 szerint.

Vértes András, a GKI elnöke a kiadvány bemutatásán elmondta, hogy az adatok ugyan a válság újabb, októberi hulláma előtti állapotokat tükrözik, mégis jól látszik, hogy a Magyarország az összes országcsoporthoz képest lecsúszóban van. A felzárkózás szempontjából Magyarországhoz közelebb álló országok - Görögország, Spanyolország, Szlovénia és Portugália -, amelyek előtt jártunk még 2000-2007-ben (2004-et leszámítva) tavaly leelőztek bennünket, a közvetlen versenytársaink közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia is jobb pozícióba került, Románia és Bulgária pedig javított a helyzetén és így megközelítette Magyarországot.
 
A részmutatók közül a kormányzati hatékonyságban rontott az ország a legjobban – mutatott rá Vértes András. Ebben a magas államháztartási deficit, az ebből adódó megszorító intézkedések, a munkát terhelő adók és az adóelkerülés magas szintje játszott elsősorban szerepet a kiadvány szerint. Ehhez a GKI elnöke szerint társul még annak a ténye is, hogy Magyarország lakossága - más országokéhoz képest - kiugróan negatívan ítéli meg a gazdasági-társadalmi reformokat.

A svájci IMD (Institute for Management Development) kutatóintézet értékelése szerint az üzleti hatékonyság tekintetében is visszaesett Magyarország 2006-2008-ban.

A Doing Business üzleti környezetfejlesztés világbanki értékelésének számos pontjában viszont jelentősen javult az ország pozíciója a korábbi évekhez képest. Jól látszik, hogy ahol elindultak érdemi reformfolyamatok, ott tapasztalhattunk előrelépést a nemzetközi versenyképességi megítélésben, ahol pedig nem, ott ugyanígy a negatív hatások mutatkoznak – emelte ki Vértes András.

A szélesen értelmezett infrastruktúra szempontjából nézve Magyarország pozíciója 2003-ig romlott, azóta némileg javult. Ez azzal magyarázható a Versenyképességi évkönyv szerint, hogy egyes oktatási és egészségügyi ellátási mutatóink jók, fejlett a távközlési infrastruktúra, de gyenge a nyelvismeret, alacsony a felsőfokú képzettségűek részaránya és kicsi a vállalati kutatás-fejlesztési ráfordítás.

A humán forrás a versenyképességi megítélés egyik döntő eleme. Ezen a téren az eddig rendelkezésre álló adatok alapján még mindig elmondható, hogy relatíve kedvező pozícióban van Magyarország, a szakképzett munkaerő kínálatban azonban már romló tendenciát lehet látni - jegyezte meg a GKI elnöke.

Ugyanakkor megállapítható, hogy a magyar lakosság nem dolgozik ugyan keveset a ledolgozott munkaórákat tekintve, de nagyon alacsony a foglalkoztatási rátánk is. Vértes András emellett arra is rámutatott, hogy ellentétben a többi közép-európai országgal, ahol az uniós csatlakozáshoz is kötődően emelkedett a foglalkoztatási rátája, nálunk ez nem történt meg, az EU-csatlakozást követően sem.

Az adók vonatkozásában Magyarország nem lóg ki az európai trendekből: az összes adó GDP-arányos terhelésében az EU-átlaghoz hasonló a szinten vagyunk ugyan, de a béreket terhelő adók szintje nagyon magas, ebben világcsúcstartók vagyunk. Ugyanakkor az is igaz, hogy a vállalati nyereségadó-kulcsaink alacsonyak és az áfakulcsok is átlagosak - mondta el a GKI elnöke.

Emellett nagyon erőteljes az adófizetés elkerülése. Abból a szempontból, hogy ez mennyire korlátozza az üzleti tevékenységet, Magyarország a legrosszabb megítélés alá esik Európában. Ezen a téren egy negatív tendencia is megfigyelhető Vértes András szerint, hiszen 2000-hez képest itt romlott a helyzet. Ugyan így elég magas a fekete és a szürkegazdaság aránya is.

A korrupciós indexünk is romlott, de ez régiós szinten nem számít kiemelkedőnek, a többi ország is hasonlóan rosszul áll. A jogbiztonság szempontjából pedig megint csak elfogadható szintű értékelést adnak vállalatvezetők - mondta Vértes András.

Ez a Versenyképességi évkönyv jól rögzíti, hogy hova tartottunk a válság előtt, a krízis viszont jól összekuszálta a szálakat: kiélezte a korábban lappangó feszültségeket, határozottabb döntéseket kényszerít ki és drasztikusan lerövidítette a döntések időtartamát - mondta Bajnai Gordon.

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint ma Magyarországnak három válsággal kell szembenéznie: egy pénzügyi, finanszírozási krízissel, egy reálgazdasági válsággal és egy Magyarországra nézve specifikus felzárkózási válsággal, amely még jóval a krízis kirobbanása előtt elkezdődött és valószínűleg jóval hosszabb ideig is fog tartani, mint az első kettő, amennyiben nem ad megfelelő választ az ország ennek kezelésére.

A pénzügyi válság a reálgazdaságot is sújtja, kezelésének magyarországi módszerei nem különböznek az Európai Unió más országaiban alkalmazottaktól. Bajnai szerint a reálagzdasági válság kezelésében a legnagyobb kockázatot a munkahelyek megtartása jelenti. Itt a fő gondot nem is igazán az egyes gyárak, vállalatok bezárása okozhatja, hanem sokkal inkább a körülöttük kialakult beszállítórendszerek összeomlása. Ezek újraépítése ugyanis éveket vehet igénybe és eltűnésük esetén válságzónák is kialakulhatnak - magyarázta a miniszter. Emiatt ezeknek a foglalkoztatási rendszereknek a megtartása kiemelten fontos lenne.

Bajnai Gordon szerint a felzárkózási vagy versenyképességi válság abból fakad, hogy Magyarország potenciális növekedése - amely 2-3 százalék körül lehet - az elmúlt 10 évben folyamatosan romlott. Ennek egyik fő oka a foglalkoztatás nagyon alacsony szintje. A felnőtt lakosság majdnem fele nem dolgozik - hangsúlyozta a miniszter. Ennek pedig nagyon súlyos politikai következménye lett: mivel a választásokat az inaktívak (az újraelosztásból élők) döntik el, ezért a rendszerváltozás óta állandó licitálás folyik. Ez egyre nagyobb elosztást kíván meg, ami egyre súlyosabb gondot is jelent az ország számára, hiszen a változtatásban ellenérdekelt politikai körök széles tömegeket tudnak megszervezni a változásban érdekelt kisebbséggel szemben. A gazdasági miniszter szerint ebből az ördögi körből mihamarabb ki kellene lépni.

Bajnai Gordon ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a magyar gazdaság termelékenysége még mindig jó, ám a gazdaság mégsem tud bővülni, mert ennek gátat szab a munkára nem ösztönző jelenlegi adó- szociális- és foglalkoztatási rendszer. Ezeken a területeken egyszerre és azonnal kellene lépnie az országnak a miniszter szerint ahhoz, hogy a válság után a többi országhoz képest jobb pozícióban legyen Magyarország.