Túl vagyunk egy újabb nagyívű válságkezelő egyeztetésen, egy ezermilliárd forintos adóátrendezési csomag bejelentésén, ám a megvalósítását illetően továbbra sem lettünk sokkal okosabbak. A politikusok a múlt heti rendkívüli parlamenti ülésen továbbra is csak a tennivalókat vázolták, de a megvalósítás első lépcsőjéül szolgáló megegyezéshez még mindig nem jutottak el. Hasonló a helyzet a közjogi változtatásokra tett kormányjavaslat ügyében is, ez ciklusonként mintegy 100 milliárd forintos megtakarítást jelenthetne a költségvetésnek. A pártok kifejtették,  miért nem tudják megszavazni, pedig tisztában vannak vele,  az átalakításra szükség van.

Bár a kormány kommunikációjában ismét az átfogó reformok  iránti elkötelezettségét bizonygatja, az elmúlt időszak tapasztalatai óvatosságra intenek. A hvg.hu által megkérdezett szakemberek emellett a konkrétumokat hiányolták, amelyekre – mint a hét végi miniszterelnöki bejelentésből is kiderült – még két hetet várni kell.  Ekkor terjeszti ugyanis a kormány a parlament elé a konkrét javaslatokat.

Az idő azonban mintha ellenünk dolgozna. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a tavaly októberi válsághullámot követően, a nagy felbuzdulások ellenére, semmi sem történt. Azóta  drámaian romlottak az előrejelzések, azaz, minél tovább várunk, annál rosszabb feltételek mellett kell végrehajtani a szükséges változtatásokat.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH volt elnökhelyettese, az Ernst and Young (E&Y) adószakértője szerint  "verbális adóreform" folyik már évek óta,  a tényleges változásban már csak akkor bízna, ha a beígért törvények hatályba is léptek. Bár az  adórendszer reformját illető javaslatok a négy nagy adótanácsadó cég tavaly előterjesztett dokumentumának meghatározó elemeit követik, egyelőre a hallottakról csak annyit lehet tudni, hogy az irány jó – fűzte hozzá Vámosi-Nagy Szabolcs.

Az sem derült ki egyértelműen, hogy az 1000 milliárd forintos adóátrendezési terv milyen ütemezéssel valósulna meg. Csak a különböző nyilatkozatokban elhangzott információk alapján lehet következtetni arra – amennyiben valóban nekifognak az átalakításnak –, hogy azt mintegy három év alatt, évente körülbelül 300 milliárd forintos programokkal kívánják végrehajtani, jegyezte meg az APEH volt elnökhelyettese. Hasznos lehet a járulékcsökkentés és fontos lenne a különadók megszüntetése, ugyanis egy tőkés a nyereségre rakódó adókat is nézi, nemcsak a munkabéreket terhelőket.

Ami a  különadókat illeti, ezeket a kormány – ígérete szerint – két évre vezette be, ez pedig már letelt, hívta fel a figyelmet az adószakértő. A magánszemélyek kölönadójából  30 milliárd, a vállalatok különadójából pedig mintegy 200 milliárd forint kiesése származna a büdzsének. Utóbbi megszüntetésével kapcsolatban azonban Vámosi-Nagy Szabolcs arra is rámutatott, hogy ez „bújócska” is lehet, hiszen a kormány őszi elképzelése szerint a vállalati különadót úgy szüntette volna meg, hogy a társasági adóba építette volna bele.

A fogyasztást és a vagyont terhelő adók bevetésének lehetőségét  a szakemberek már régóta emlegetik,  de erről sem lehetett konkrétumokat megtudni. E két adóval a büdzsé aránylag gyorsan juthatna plusz bevételhez, és kikerülni sem nagyon lehetne. A vagyonadó alatt a miniszterelnök minden bizonnyal csak az ingatlanadót értette, amelyet nemrég elvetett ugyan az Alkotmánybíróság, de Vámosi-Nagy Szabolcs szerint egy törvényi passzus beiktatásával meg lehetne oldani a bevezetését.

A családi pótlék felbruttósítása, majd megadóztatása középutat jelentene, ezáltal ugyanis az átlagos jövedelműeket nem érintené az intézkedés, viszont a magasabb jövedelműek kevesebb támogatást kapnának – mondta Vámosi-Nagy. Ebből az átalakításból azonban jelentős bevétel nem származna – jegyezte meg.

A miniszterelnök által bejelentett 1000 milliárdos csomagot kiadáscsökkentéssel lehetne elindítani. A rendkívüli kormányülésen azonban jelentősebb kiadáscsökkentésekről nem volt szó, enélkül viszont nem lehet jelentősebb áttörést elérni – mondta el a hvg.hu-nak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A jelenlegi 50 százalék feletti újraelosztási rátával ugyanis a magyar gazdaság működését nem lehet fenntartani, emiatt változtatásra mindenképpen szükség van. 

A jelenlegi helyzetben, amikor Magyarország nem élhet azokkal az eszközökkel, amelyeket más, anticiklikus gazdálkodást folytató országok válság idején alkalmazni tudnak – például belső keresletélénkítés, állami beruházások növelése vagy esetleg adócsökkentés –, a kormánynak olyan lépéseket kellene tennie, amelyek eredményeképpen az állami kiadásokat a versenyképesség romlása nélkül tudja csökkenteni.. A Kopint-Tárki vezérigazgatója erre példaként az azonnal mérsékelhető költségeket említette, mint amilyen a 13. havi bérek felfüggesztése is lett volna. Ezt azonban  a kormány végül részben visszacsorgatta az érintetteknek – jegyezte meg.

Palócz Éva szerint 70 százalékos államadósság mellett kockázatos  a gazdaságba pénzt pumpálni. Mivel az idei növekedéssel már nem nagyon lehet mit kezdeni, inkább arra kellene összpontosítani, hogy az életképes vállalatok pénzhez tudjanak jutni és felkészíteni őket arra, hogy élhessenek a lehetőséggel, ha az exportpiacok ismét magukhoz térnek. Az államnak is szerepet kellene vállalnia a vállalatok hitelképességének helyreállításában – jegyezte meg Palócz Éva. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt nem az „ingyenpénzek”, a vissza nem térítendő hitelek osztogatásával kellene megoldani, hanem olyan konstrukcióban, amely garantálja, hogy az állami támogatások nem kerülnek járadékvadászok kezébe.