Simor András. Elnöki látásmód © MTI

Az MGYOSZ rendezvényén Simor András kifejtette, hogy a kormány által várt 3,4 százaléknál alacsonyabb lehet az idén a deficit, ha az utolsó hetekben a kormány nem költ túl sokat, akár 3 százalék alá is csökkenhet.

Elmondta azt is, hogy a kiigazítás terheit másra is háríthatta volna a kormány: politikai döntés volt, hogy ezeket a gazdaság viselje – adónöveléssel és a beruházások visszafogásával – és ne például a szociális rendszer. Ezzel a gazdasági növekedés nagyobb mértékben esett vissza, ami együtt járt a magas eladósodottsággal, alacsony megtakarítási szint mellett. Ezért is érinti a válság érzékenyebben Magyarországot és más, hasonlóan eldósodott országokat.

A elnök szerint azonban már megmutatkoznak a Magyar Nemzeti Bank válsággal kapcsolatos döntéseinek első pozitív eredményei, normalizálódik az állampapír- és a deviza/forint swap piac is. Elmondta, hogy a megérzés játszotta a főszerepet az októberben végrehajtott, 300 bázispontos kamatemelés mértékének meghatározásában.

Simor András rossznak tartja a „bankmentő” csomag elnevezést, de szerinte szükség van rá, mert „mások” is hoztak ilyen döntést. Az MNB vezetője kifejtette, hogy a magyarországi bankoknak nincs szükségük mentőcsomagra, mert megfelelő a tőkeellátottságuk, a mentőöv azért kell, hogy a magyarországi pénzintézetek ne szenvedjenek versenyhátrányt olyan országok bankjaival szemben, ahol megalkottak ilyen csomagokat. A csomagban nem lehet olyan feltételeket támasztani, ami elveszi az irányítási jogokat, inkább olyat kell, ami vészhelyzetben vétójogot ad az államnak.

Csak rövid távon elegendő a Magyarországnak nyújtott 20 milliárd eurós hitel a stabilizáláshoz és a bizalom visszaszerzéséhez, hosszabb távon azonban reformok nélkül lemarad a gazdaság és nem lesz az a pénz, ami ismét helyreállítja a bizalmat – fejtette ki Simor András. A válság lehetőséget ad arra, hogy szembenézzünk hibáinkkal és a régóta fennálló problémákat megoldja az ország. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi segítség fontos, de nem elégséges, a bankok a megfelelő források ellenére sem hiteleznek, csak akkor, ha elhiszik, hogy beindul a gazdasági növekedés.

Kamatcsökkentésre olyan ütemben és mértékben kerülhet sor, ahogy a piac ezt elviseli, a folyamatot az MNB nem fogja húzni, az infláció ugyanis nem indokolja a kamatok ilyen szinten tartását – mondta Simor András. Alegutóbbi, 50 bázispontos kamatcsökkentéssel kockázatot vállalt a jegybank, de számítása bejött.  A további kamatmérséklés a stabilizálódástól függ, és az előző csökkentés óta is sokat javult a helyzet a jegybankelnök szerint. A jegybank elnöke szerint „medréből kiszakadt forintárfolyam” hihetetlen károkat okozott volna a gazdaságban, lakossági körben és a vállalatoknál egyaránt.

Simor kifejtette: „Lesznek még ötleteink, hogy miként lehet még forrásokat és likviditást pumpálni a bankrendszerbe”. Szerinte átmeneti időszak van, hosszú távon csak a megtakarítások növekedése jelentheti a hitelezési biztonságot. A jegybanknak nincs befolyása arra, hogy a bankok hogyan hitelezzenek a vállalkozásoknak.