Az európai kormányok több százmilliárd dollárt fordítanak bankok megmentésére és gazdasági ösztönző tervekre, így próbálva megakadályozni, hogy a válság mély depresszióba csapjon át.

A párizsi meg a római kormány – e két ország mindig is gyanakvással figyelte az önjáró angolszász kapitalizmust – a jelek szerint örömmel vállal aktívabb szerepet gazdasági téren. Mindkét kormány úgy véli, hogy ezáltal leküzdheti a széles körben a kapitalizmus vadhajtásainak tulajdonított problémákat. A német kormány hozzáállása is balra tolódott el.

Mások, köztük Nagy-Britannia, valószínűleg visszatérnek a szokásos ügymenethez, mihelyst a válság enyhülni fog, jóllehet a nemzetközi pénzügyi rendszer megbízhatósága széles körben megkérdőjeleződött. A vezető hatalmak kormányfői szombaton Washingtonban tartandó találkozójukon megpróbálnak megoldásokat találni a gondokra.

„Az emberek a politikától és az államtól várják a gazdaság és a piac hibáinak korrigálását” – fogalmazott John Monks, az európai szakszervezeti szövetség főtitkára. „Az események némi balra tolódást eredményeztek, ám nyilvánvalóan akadnak olyanok, nem is kevesen, akik mielőbb vissza akarnak térni a megszokott cselekvési sémákhoz.”

Néha ugyan vonakodva, de a kormányok olyan módszerekhez folyamodnak, amelyek inkább emlékeztetnek az irányított gazdaságra, semmint a Margaret Thatcher és Ronald Reagan hivatali ideje (a 80-as évek) óta Európában uralkodó liberalizmusra.

A dereguláció jóformán szitokszóvá lett, a hatalmas prémiumokat zsebre vágó bankárok és a csillagászati profitot bezsebelő olajcégek pedig céltáblává váltak mind a politikusok, mind a sajtó szemében. A választópolgárok nagy része a pénzpiaci spekulációt és a bankok könnyelmű hitelezési gyakorlatát okolja a válságért.

Az államosítás, amely éveken át tabu volt az európai kormányok szemében, ma ismét divatba jött, miután egyes kormányok arra kényszerültek, hogy mentőövet dobjanak a hitelválság által megrendített bankoknak.

John McDonnell, a brit Munkáspárt balszárnyához tartozó parlamenti képviselő szerint az emberek azon tanakodnak, „hogyan jutottunk ebbe a helyzetbe, egyben megkérdőjelezve azt a rendszert, amely mindezt lehetővé tette. A baloldal számára ez lehetőséget kínál arra, hogy megmagyarázza a gazdasági rendszer jelenlegi működését, annak tisztességtelen voltát, és egyúttal felvázolja az alternatívákat.”

McDonnellhez hasonlóan azonban sok baloldali politikus kételkedik a kormányok által végrehajtott változtatások mélységében. Azt gyanítják, hogy mihelyst a közvetlen válság elmúlik, minden visszatér a megszokott kerékvágásba.

"Aggódva figyelem a bankvilágban jelenleg zajló fejleményeket. A beavatkozás állami pénzzel történik, bizonyos mértékig helyreállítva a pénzintézetek stabilitását és profittermelő képességét…, hogy aztán három év elteltével újból nekilássanak a spekulációs üzleteknek” – füstölgött a Labour képviselője.

Gordon Brown brit kormányfő korábban tíz éven át állt a pénzügyi tárca élén, s ebben a minőségében mindig is az óvatos szabályozás híve volt. Most viszont lefaragná a bankárok kirívóan magas prémiumait, és – szavakban legalább is – véget akar vetni „a felelőtlenség korának”. Kormánya máris államosított két angol bankot, és arra készül, hogy jelentős részesedést szerezzen három másik pénzintézetben.

Simon Tilford, a Centre for European Reform nevű londoni agytröszt vezető közgazdásza szerint „egyes kormányok csakugyan hajlanak arra, hogy a mostani precedenst kihasználva erősebben beavatkozó ipar-, illetve általános gazdaságpolitikát dolgozzanak ki”.

„A párizsi és a római azon európai kormányok közé tartozik, amelyek aktívabb szerepre törekedtek a gazdaságpolitikában” – emlékeztetett Tilford. „Csakhogy mindkét kormányzat jobbközép színezetű, így irányváltásuk alkalmasint inkább lesz populista, mint baloldali.”

A bankok államosításával teremtett precedens megnehezítheti a kormányok szembeszegülését a gazdaság többi szektorának nyújtandó támogatást sürgető hangokkal. Az intervenciós iparpolitika pedig ártani fog Európa gazdasági teljesítményének – figyelmeztetett a londoni elemző.

Az Európai Unió versenyügyi biztosa, a holland Neelie Kroes októberben arra figyelmeztetett, hogy Európa káoszba süllyedhet, ha felfüggeszti a gazdasági versenyre vonatkozó szabályokat. Egyúttal óva intett egy esetleges szubvenciós versenyfutástól.