A radikálisan megváltozott világgazdasági körülmények között a magyar gazdaság is teljesen új pályára kerül. E pálya fő jellemzője, hogy a belső és külső pénzügyi egyensúly – kényszerűen – még a korábban szándékoltnál is erőteljesebben javul, viszont a gazdaság lényegében stagnál, a munkanélküliség nő, a foglalkoztatás és az infláció csökken.

A pénzügyi egyensúly javulásában egyaránt szerepe lesz a lakossági nettó megtakarítás emelkedésének, a vállalkozói szféra EU-támogatások bővülésénél kisebb beruházás-bővítésének, de 2009-ben a döntő tényező az államháztartás hiányának a GDP körülbelül 2,5 százalékára való visszaszorítása lesz.

A következő hónapokban és 2009-ben a kül- és belföldi kereslet csak nagyon szerényen vagy egyáltalán nem emelkedik. Miközben a világgazdaságban a jelenlegi pénz- és tőkepiaci pánik akár már ez év végéig lecsillapulhat, a hitelhez jutás tartósan nehezebbé válik, a növekedési kilátások borúsak.

A gazdasági növekedés a tavalyi 1,1 százalék után idén gyorsul, de csak 2 százalék közelire, majd 2009-ben 0,5 százalék körülire csökken. Az EU stagnálás közeli vagy recessziós (visszaeső) állapota beszűkíti a magyar export lehetőségeit. A külkereskedelmi forgalom drasztikusan lassul, de a kivitel volumenének behozatalnál gyorsabb fejlődése fennmarad.

Az exportorientált ágazatok közül nagyobb gondok várhatók a hitelfeltételek romlását jobban megérző járműgyártásban – bár ezen belül a különböző gyártók piaci helyzete messze nem azonos –, s talán kisebbek a divatcikknek is számító elektronikai termékek értékesítésében.

A bizonytalan perspektíva és drága hitel visszafogja a beruházási tevékenységet. Az EU fejlesztési támogatásai részben csak az állami források helyettesítésére lesznek képesek, a lakásépítés pedig várhatóan visszaesik. A fogyasztói keresletet behatárolja, hogy a reálbérek idei szerény emelkedését jövőre hasonló csökkenés követi, a hitelfelvétel erősen fékeződik, miközben jelentős összeget köt le a korábbi hitelek törlesztése. A magas kamatok és a növekvő bizonytalanság erősítheti a megtakarítási hajlandóságot: főleg gyorsan mobilizálható eszközökben, például rövid lekötési idejű bankbetétekben, majd állampapírokban.

Az infláció – főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt – a következő hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. 2008-ban éves átlagban 6,2 százalékos (az év végén 5 százalék körüli), 2009-ben 3,9 százalékos (az év végén 3,5 százalék körüli) áremelkedés várható. A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt ingadozó, de már jellemzően erősödő. Az év végén 260 forint alatti, 2009 átlagában 250 forintos euróárfolyam valószínű.

Ha a nemzetközi pénzpiac stabilizálódik, s a magyar államháztartási hiány idei, 3,4 százalék alá csökkentése eredményeként 2009 tavaszán megszűnik a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, továbbá az infláció is 4 százalék körülire csökken, az ország lényegesen közelebb kerül az eurózónához történő csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez. Ezért a közeljövőben napirendre kerülhet az ERM-II rendszerbe való belépés. Akár már a fiskális szabályok és a 2009-es költségvetés elfogadása után sor kerülhet az euró bevezetése céldátumának – célszerűen 2012-nek – a bejelentésére. Ez növelheti a magyar gazdaság s a forint iránti bizalmat.