A részletekről eltérő véleményt képviselt Kovács László, adópolitikai és vámuniós EU-biztos, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Vámosi-Nagy Szabolcs volt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke.

Kovács László szerint meg kell különböztetni Magyarország számára fontos és sürgős gazdasági feladatokat. Fontos feladatnak a gazdasági növekedés és versenyképesség növelését, valamint a foglalkoztatás bővítését nevezte, míg sürgősnek az államháztartási hiány csökkentését tartja, amely nélkül az ország az Európai Unió több százmillió euró értékű támogatásától esne el. A jövő évre tervezett adócsökkentés helyett ezért csak a közép- vagy hosszú távú állami elvonáscsökkentést tudja támogatni.

Az MSZP-s politikus szerint az adórendszer nem az egyetlen eszköze a versenyképesség javításának, annak alakulásába ugyanis olyan tényezők is belejátszanak, mint az adott ország infrastruktúrája, munkaerejének képzettsége, valamint üzleti környezete. Az adóreformot így szerinte nem lehet leegyszerűsíteni az adóterhelés csökkentésére, hanem a rendszer egyszerűsítése, és kiszámíthatósága felé kell elmozdulni.

Kovács László szerint a vagyonadó különböző fajtáit is bátrabban lehetne alkalmazni. Az ingatlanadó például kiválthatná – az EU számára amúgy is rendszeridegen – helyi iparűzési adót, valamint a környezetszennyező tevékenységeket is lehetne magasabb adószintekkel büntetni.

Kovács Árpád megszólalásában kiemelte: a magyarországi vállalatok egyre kisebb mértékben részesülnek a belföldön rendelkezésre álló jövedelemből, míg az államháztartás részesedése, a kormányzati kommunikációval szemben 17,2 százalékról 20 százalékra emelkedett 2005. és 2007. között. A gazdasági növekedés gyorsítása érdekében a vállalkozásoknak nagyobb, az állami szférának pedig kisebb arányban kell részesülnie a magyarországi jövedelmekből.

Az ÁSZ elnöke választási költségvetésnek nevezte a Pénzügyminisztérium 2009-re tervezett csomagját, amelynek véleménye szerint „semmi köze sincs” a konvergencia programhoz sem. Szerinte a kormánynak a pénzügyi válság kezelésére alkalmas költségvetést kellene készítenie, és ezzel egy időben meg kellene kezdeni a lakosság felkészítését egy elhúzódó gazdasági válságra. Kovács Árpád szerint a kormányt terheli a felelősség, amiért csak optimista világgazdasági környezetet figyelembe vevő terveket készített, és elmulasztotta egy válságforgatókönyv készítését.

Vámosi-Nagy Szabolcs elsősorban az élő munka terheinek csökkentése és a szürkegazdaság felszámolására tett költségvetési tételek hangsúlyosabbá tételét kérte a kormánytól.

Parragh László hangsúlyozta: Magyarországon az állam 1995. óta nem hajtott végre érdemi kiadáscsökkentést, elmondása szerint a jelenleg és az előző években benyújtott költségvetési javaslatok mindegyike az „itt a piros hol a piros” játékhoz hasonlít.

Az MKIK elnökének jóslása szerint a pénzügyi válság hamarosan gazdasági válságba fog torkollni, ezért elengedhetetlenné válik a vállalkozások valós terheinek csökkentése. Parragh László szerint az adócsökkentés az állam kezében lévő leggyorsabban ható piaci szabályozó. Úgy vélte, a költségvetési folyamatokra jól ható konvergenciaprogram súlyos károkat okozott a „gazdaság szöveteiben”, ami különösen rosszul jön a gazdasági recesszió előtti időben.