A törvényjavaslat szerint a központi költségvetés bruttó adóssága 2009-ben 17 745,368 milliárd forintra emelkedik, az idei 16 716,9 milliárd forintról. Az egyes adósságelemeket nézve a devizában fennálló központi adósság jövő évi állománya 5233,571 milliárd forint, szemben az idei 5032,973 milliárd forinttal. A forintban fennálló központi adósság jövőre 12 502,775 milliárd forintra emelkedik, az idei 11 678,685 milliárd forintról.

A devizában fennálló adósságösszetevők közül a hiányt finanszírozó és adósságmegújító állomány 4 245,368 milliárd forintot tesz ki jövőre, szemben az ez évi 4 150,267 milliárd forinttal. Ebből a devizakötvények összege jövőre 4 159,443 milliárd forintra nő, az idei 4063,117 milliárd forintról, míg a deviza hitelállomány jövőre 85,925 milliárd forintot tesz ki, szemben az ez évi 87,15 milliárd forinttal.

A forintban fennálló adósságelemek közül a hiányt finanszírozó és adósságmegújító állomány 12 080,193 milliárd forintra emelkedik az ez évi 11 251,336 milliárd forintról. Ebből a forintkötvények összege jövőre 9392,103 milliárd forint tesz ki 2009-ben, ellentétben az ez évi 8843,811 milliárd forinttal. A forinthitelek összege 194,6 milliárd forintra emelkedik az idei 145,5 milliárd forintról. A kincstárjegyek tervezett állománya 2009-ben 2493,489 milliárd forintot lesz, ellentétben az idei 2262,025 milliárd forinttal.

A devizában fennálló egyéb kötelezettségek jövőre 988,203 milliárd forintot érnek el, szemben az idei 882,705 milliárd forinttal, míg a forintban fennálló egyéb kötelezettségek összege ez évben 427,348 milliárd forintot ér el, ez várhatóan 422,582 milliárd forintra mérséklődik jövőre.

A GDP 2009-ben várhatóan 29 110 milliárd forintot tesz ki, szemben az ez évi 27 380 milliárd forinttal, így jövőre a devizában fennálló bruttó központi adósság 18 százalékot ér el a GDP-hez mérten, míg a forintban fennálló állomány 43 százalékot. Ebben az évben a devizában fennálló adósság 18,4 százalékot, a forintba fennálló adósság pedig 42,7 százalékot ér el a GDP-hez mérten.

Állami vagyon

A központi költségvetés 2009. évi törvényjavaslata 97,9 milliárd forintot irányoz elő az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekre, és 133,7 milliárd forintot a kiadásokra. A Pénzügyminisztérium (PM) legutóbbi idei prognózisa szerint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások várhatóan 80,4 milliárd forint körül alakulnak 2008-ban az előirányzott 88,2 milliárd forint helyett. A PM az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket csak az adósságszolgálat bevételeivel együtt közölte.

A költségvetési törvényjavaslat szerint az állami vagyonnal kapcsolatos 2009 -es bevételek között a legnagyobb a 48 milliárd forint osztalékbevételi előirányzat. A törvényjavaslat szerint az osztalékbevétel közvetlen állami bevétel, de a többletet állami tulajdonú társaságokba történő befektetésekre vagy új részesedések megszerzésére lehet felhasználni. A másik nagy bevételi tétel az ingatlanok eladásából származik. Az előirányzott 31,5 milliárd forint túllépése esetén a többletbevétel ingatlanokba történő beruházásokra és fenntartásra fordítható.

Az Új Tulajdonosi Program (ÚTP) keretében történő értékesítéshez a kedvezményrendszer kiadásaira a költségvetési törvényjavaslat 6,4 milliárd forintot irányoz elő. Jövőre az állam – éppen az ÚTP miatt – lehetővé teszi a kölcsönnyújtást a nem közvetlen állami tulajdonban lévő részesedések eladása esetén, de korlátozza azt a Mavir Zrt.-re, amely az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt. 100 százalékos tulajdona. A közvetlen állami tulajdon esetében a kedvezmény halasztott fizetést jelent. Az ÚTP konstrukcióban az értékesített, de visszavásárlásra felkínált állami tulajdoni részvények kiadásait nem lehet számszerűsíteni – áll a törvényjavaslat indoklásában. Ezért a normaszöveg rendelkezik a kiadási előirányzat szükségszerű megnyitásáról.

A törvényjavaslat rendelkezik arról – az ésszerűbb vagyongazdálkodás érdekében –, hogy a 2008. évi 15 milliárd forinttal szemben jövőre csak 5 milliárd forintnyi vagyont lehessen ingyenesen átadni az önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak.

Az állami tulajdoni részesedés növelését eredményező kiadásokra jövőre 24 milliárd forintot lehet fordítani, de a jogszabály-javaslatból ennek részletei nem derülnek ki. Az ingatlan-beruházások előirányzata meghaladja a 15 milliárd forintot, és az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása pedig 17,9 milliárd forintot tehet ki. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) működésére jövőre 10,3 milliárd forintot lehet fordítani.

A fejezet tartaléka 20 milliárd forint. A felhasználás szabályait az idei tapasztalatok alapján rugalmasabban alakították ki: a pénzügyminiszter és a kormány átcsoportosítási hatáskörét az egyedi ügyeltek értékének nagyságrendje határozza meg. A javaslat szerint az egymilliárd forint alatti ügyletek esetében elég a pénzügyminiszter hozzájárulása, nagyobb érték esetén a kormány döntése szükséges.

A jövő költségvetési törvényjavaslat szerint a költségvetés esetleg lehetőséget biztosítana a vagyonkezelőnek arra, hogy újabb kötvényt bocsásson ki, amennyiben a Richter részvényekre váltható kötvények tulajdonosaitól visszavásárolják a kötvényt. Az általános indoklásban olvasható, hogy a vagyonkezelő nem tervezi újabb kötvény kibocsátását, ha a kötvényeket megvásárolja, de a lehetőséget a törvényjavaslat normaszövege fenntartja.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) által 2004 szeptemberében kibocsátott a Richter Gedeon Nyrt. részvényeire átcserélhető, 630 millió euró össznévértékű kötvény 2009. szeptember 28-án jár le. A kötvénytulajdonosok az átcserélhető kötvény lejáratakor dönthetnek arról, hogy a kötvényeiket Richter-részvényre cserélik-e, vagy az MNV Zrt.-nek vissza kell fizetnie a hitelt. Ugyanakkor a Magyar Államnak is van döntési lehetősége arról, hogy amennyiben a befektetők a kötvények részvényre történő cseréjét igénylik, a kötvény lejárata napján a részvények átadását, vagy a részvény piaci árfolyamának megfelelő pénzbeli megváltást választja. A pénzbeli megváltás esetén a vagyonkezelő szervezet nem tervezi újabb kötvény kibocsátását, de ennek esetleges lehetőséget a normaszöveg fenntartja – olvasható a költségvetési törvénytervezet indoklásában.

Annak idején az ÁPV 159 milliárd forint bevételhez jutott a Richter 25 százalék plusz egy szavazatot megtestesítő részvényeire átváltható kötvény kibocsátásból. A korábbi tájékoztatás szerint a 639 millió euró értékű kötvény fedezete 4 659 373 darab Richter részvény. Egy darab százezer euró névértékű kötvény mögött 729,1663 darab Richter részvény áll.

A kötvényeket 54 százalékos átváltási prémiummal – az akkori árfolyamhoz képest ekkora felárral – és három százalékos lejárati hozammal bocsátották ki. A kötvényért a lejáratkor visszafizetendő ár 110,62 százalék. A kötvény jegyzési időszakában a Richter átlagárfolyama 22 115 forint volt, a hétfői tőzsdenapot pedig a papír 30 100 forinton zárta.