A közlemény szerint a bizalmi index 9,4 százalékponttal magasabb a három hónappal korábbinál is. A felmérés szerint a háztartások 55 százaléka anyagi helyzetét közepesnek ítélte, az átlagosnál jobb körülményekről 15 százalékuk számolt be. Pénzügyi helyzetük megítélésében borúlátóbbak a családok, 38 százalékuk helyzete rosszabbodásától tart, pozitív irányú változásban a lakosság ötöde bízik.

Az Ecostat szerint a 2008 első negyedévi kedvezőbb vélemények kialakulásában jelentős a szerepe annak, hogy nem szigorodott az adórendszer, miközben az adójóváírás szabályainak kedvező változásával a közepes jövedelműek helyzete valamelyest javult.

A felmérés alapján a lakosság általában optimistábban tekint a jövőbe, mint amilyennek az elmúlt időszak változásait érzékeli. Ez a tendencia 2006. májusától 2007. márciusáig a szokásostól eltérően alakult, ugyanis ebben a közel egyéves időszakban a családok a jövőt a múltnál is borúsabbnak látták. Az idén az első negyedévben a gazdasági várakozások visszatértek a megszokott kerékvágásba, a háztartások nem számítanak további megszorításokra.

A lakosság elsősorban saját pénzügyi helyzetének alakulásában, valamint a nemzetgazdaság jövőbeli fejlődésében lát a korábbinál kedvezőbb tendenciákat. Emellett az inflációs várakozások is sokat javultak, de a kutatók szerint itt még mindig erős borúlátás érzékelhető. A korábbinál kedvezőbben ítéli meg a lakosság a munkaerő-piaci változásokat és jelenlegi anyagi helyzetet, de a javulás itt csekély mértékű.

Az ország gazdasági kilátásaiban javulást 22 százalék tart valószínűnek, míg 43 százalékot tesz ki a pesszimista vélekedések aránya. A háztartások inflációs várakozásai sokat javultak, de még mindig 67 százalékuk számít az árszínvonal további gyorsuló növekedésére, és csak 13 százalékuk véli úgy, hogy csökkenni fog az infláció mértéke. Ennek hátterében a kutatók szerint az áll, hogy a lakosság többsége közvetlenebbül érezhette a felgyorsult inflációt, a legnagyobb mértékben a két alapvető kiadási tétel, a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett.

A felmérés alapján a lakosság nagyobbik része nem tud megtakarítást fölhalmozni: a válaszadók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy éppen csak megél a jövedelméből, míg 16 százalék már a tartalékait éli fel, további 8 százalék pedig fokozatosan eladósodik. A megtakarítani képes háztartások aránya 22 százalék.

Az Ecostat közölte: az elmúlt negyedévben a háztartások egy részének javult az anyagi helyzete, novemberben és decemberben az év végi prémiumok, jutalmak, januárban pedig - a közszféra dolgozói számára - a tizenharmadik havi fizetésének folyósítása miatt. Ez a lakosság megtakarítási potenciáljában is tükröződik, a megtakarítani képesek aránya, ugyanis 4 százalékponttal nőtt, míg az eladósodóké 3 százalékpontnyival csökkent.

A megtakarításokat a háztartások továbbra is jellemzően bankbetétben, vagy készpénzben halmozzák fel. A válaszadók az utóbbi időben egyre kevésbé diverzifikálják megtakarításaikat: 63 százalékuk egyféle, 18 százalék kétféle, 4 százalék pedig háromféle módon kezeli félretett pénzét. Csak a fennmaradó 4 százalékról mondható el, hogy változatos módszerekkel próbálja növelni megtakarításai hozamát.

A kutatás alapján a háztartások 29 százaléka nem tervez nagyobb kiadást a következő egy évben. Egy ilyen kiadással 20 százalékuk számol, kettővel 19 százalékuk, ennél több nagy összegű kiadást 32 százalék említett. A háztartások az idén kicsivel több kiadással számolnak, mint az elmúlt évben. A tervezett kiadások közt a belföldi utazást említették a legtöbben, a válaszadók 39 százaléka, de ezen kívül tipikusnak mondható még a ház- és lakásfelújítás, a gyermekek iskoláztatása, tartós fogyasztási cikk vásárlása és a külföldi utazás. Ez utóbbit 21 százalékuk tervezi.

Az Ecostat szerint a lakosság adósságállománya 2007 második felében több mint 13 százalékkal emelkedett. Az év elején a lakosság egy része - az ingatlanvásárláshoz szükséges források előteremtése mellett - korábbi fogyasztási színvonalát is hitellel tartotta fenn. Ez a folyamat azonban már nyár végén megállt, amikor megindult a lakossági hitelállomány átstrukturálódása mind a tartozások típusa, és a devizanem szerint. A fogyasztási hitelek állománya több mint 35 százalékkal nőtt 2007 második félévében.

A hitelfelvételt tervező háztartások 36 százaléka ház- és lakásfelújítás, 22 százaléka személygépkocsi vásárlás céljából adósodik el. További 18 százalékuk házat, 14 százalékuk lakást, 11 százalékuk pedig tartós fogyasztási cikket vásárolna kölcsön segítségével. A három leginkább hiteligényes kiadás a ház-, a lakás- és a személygépkocsi vásárlás. A válaszadók 35-54 százaléka szerint ezeket a célokat csak hitel igénybevételével lehet elérni – közölte az Ecostat.