Drogba és Sevcsenko, az FC Chelsea és a Premier League szupersztárjai. Teljesítményarányos bérezés © AP

„Az öt nagy ligában tapasztalható árbevétel-növekedés, valamint a sikeres németországi világbajnokság is hozzájárult ahhoz , hogy az európai futballpiac értéke 12,6 milliárd EUR-ra nőtt 2006-ban. Míg magának a játéknak számos kihívással kell szembenéznie, az általános finanszírozási klíma igen kedvező” – mondta Dan Jones, a Deloitte Sportüzlet Munkacsoportjának partnere.

Változatlanul az angol első osztályú bajnokság, a Premier League klubcsapatai teljesítenek a legjobban, akár az árbevételt (2 milliárd euró), akár nyereséget (200 millió euró) nézzük. A következő szezonban a Premier League klubok összesített árbevételét az új közvetítési szerződések 2,5 milliárd euró fölé fogják emelni. Ugyanakkor az olasz labdarúgás nehézségei miatt a Premier League és az olasz első osztály, a Serie A (ahol tavaly 1,4 milliárd eurót kasszíroztak) bevételei közti különbség akár az 1 milliárd eurót is elérheti a 2007/08-as idényben.

Dan Jones szerint a pénzek elosztása továbbra is „kihívást” fog jelenteni, mert a helyzet kezelése nem könnyű, mégis a mindenki számára elfogadható egyensúly megteremtése létfontosságú, hogy a sportág továbbra is vonzó maradhasson a szurkolók, a tévétársaságok, a szponzorok és a befektetők számára egyaránt.

Az idei év nyári átigazolási időszakára és a következő idényre előretekintve Paul Rawnsley, a Sport Üzletági Csoport igazgatója ezt mondta: „Egy futballklub esetében a sikeres és nyereséges működés kulcsa a költségellenőrzés. A klubok legfontosabb teljesítmény-mutatója a forgalomarányos bérmutató, ami mind az öt nagy ligában viszonylag kényelmes szinten – 60-65 százalék körül, illetve a német Bundesliga csapatai esetében 50 százalékos értéken – stabilizálódott, a két vagy három idénnyel ezelőttivel összehasonlítva. Továbbra is arra bátorítjuk az európai klubokat, hogy megfelelően megállapított és strukturált, teljesítmény-alapú bérezési rendszert vezessenek be, ami nem csak a pályán elért gyenge eredmények esetén védi meg a vállalkozást, de arra is alkalmas, hogy győzelmek esetére motivációt nyújtson a játékosoknak, és a menedzsmentnek.”

Az öt nagy bevételei:

Anglia 2,0 milliárd euró Olaszország 1,4 milliárd euró, Németország 1,2 milliárd euró, Spanyolország 1,2 milliárd euró Franciaország 0,9 milliárd euró.

A 2007-es futballpiaci körkép további fontos megállapításai az alábbiak:
Tavaly (2006-ban az) az öt nagy bajnokság összesített árbevétele az európai futballpiac összesen 12,6 milliárd eurós forgalmának 53 százalékát (6,7 milliárd euró) tette ki.

A francia elsőosztály, a Ligue 1 klubjai könyvelhették el a legnagyobb emelkedést (31 százalékot, ami 200 millió eurónak felel meg), ami elsősorban a közvetítési jogokra vonatkozó új szerződéseknek köszönhető.

Az 1995/96-os idényben az olasz Serie A klubok és az angol Premier League klubok még többé-kevésbé azonos szinten álltak árbevételüket tekintve (kb. 450-500 millió euró) és átlagos nézőszámban (bajnoki meccsenként kábé 30 000 néző). A Serie A átlagos nézőszáma 20 ezer fő alá esett, amely a legalacsonyabb érték az öt nagy bajnokság között.

Az öt nagy liga után a holland Eredivisie generálja a legnagyobb forgalmat az első osztályú nemzeti bajnokságok közül (355 millió EUR a 2005/06-os évadban). Ez azonban elmarad az angol másodosztály, a Football League Championship összesített forgalmától, amely ugyanezen időszakban 460 millió EUR-t tett ki.

Az UEFA Bajnokok Ligája 0,6 milliárd EUR forgalmat ért el a központilag kezelt közvetítési és szponzorálási szerződésekből, amelyből 437 millió EUR-t (72 százalék) osztottak szét a csoportmérkőzések után versenyben maradt 32 klubcsapat között.

Alan Switzer, a Deloitte Sport Üzletági Csoportjának igazgatója így nyilatkozott a stadionok fejlesztésének jelentőségéről: „Az angol Premier League csapatok 1992/1993 óta elért árbevételének több mint 15 százalékának megfelelő összeget (azaz 2,5 milliárd EUR-t) fordítottak a stadionok fejlesztésére. Tulajdonképpen a stadionok jelentik a játék kirakatát. A megfelelő költségvetési szigor és nyereségesség elengedhetetlenek a klubok fenntartható üzleti modelljének kialakításához, valamint a játék jövőjébe való befektetésekhez szükséges pénzeszközök előteremtéséhez."