Berczik Attila szerint ennek egyik oka a fogyasztáscsökkenés, a másik, hogy a magyar húsfeldolgozó cégeknek egyre élesebb versennyel kell számolniuk a hazai piacon a folyamatosan növekvő uniós "import" miatt. Ez utóbb becslésük szerint elérte a belföldi felhasználás mintegy 20 százalékát. Az ügyvezető titkár úgy vélte: e termékkör eladásából a legálisan működő húsipari cégek árbevétele nem lehet több 3,5 milliárd forintnál. A feketegazdaság 25-30 százalékra becsült arányát figyelembe véve pedig több száz millió forint értékű áru után nem fizetnek majd adót.

A piackutatók szerint a húsvét körüli két hónapban négyszer-ötször annyi füstölt sonkát és húsfélét adtak el tavaly a szervezett kiskereskedelemben, mint az év más kéthónapos periódusaiban. Ez több mint 2 400 tonna füstölt csülök, sonka, lapocka és egyéb hasonló húsárut forgalmazását jelentette a múlt év március-áprilisban.

A Hússzövetség szakértői szerint a sonkafélék ára általában a bennük található színhús mennyiségével arányos, hiszen e termékek árának legnagyobb része alapanyag-költség. Jó minőségű termék kiskereskedelmi árának szerkezetét 50-55 százalékban az alapanyag, 20–30 százalékban az előállítás költségek - azaz a gyártási-, bér- , energia- és szállítási költség -, továbbá 0–30 százalékban a kiskereskedelmi árrés és 20 százalékban az általános forgalmi adó határozza meg.

A Hússzövetségnél felhívják a fogyasztók figyelmét, hogy csak megbízható kereskedőtől vásároljanak. A termék kiválasztásakor pedig ellenőrizzék a terméken a címkét: keressék a gyártó nevét, a minőség-megőrzési időt. Ha a termék csomagolása sérült vagy több címke van a terméken, akkor azt ne vásárolják meg.