© sxc.hu

Hiába reménykednek a befektetők, hogy a gyémántjaikért ígért 21,6 százalékos éves kamatot bezsebelhetik a DT Diamond Rt.-től (DT). Kálmán Tamás ugyanis, aki január közepétől a DT új tulajdonosa és vezérigazgatója, egyoldalúan felbontotta a gyémántok visszavásárlásáról szóló szerződéseket, arra hivatkozva, hogy azokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly novemberben szabálytalannak minősítette.

A PSZÁF-nál viszont a HVG-nek azt állították, hogy a kövek szerződésben vállalt visszavásárlását nem tiltották meg - egyébként Kálmán a szerződésbontásról nem értesítette a befektetőket.

A DT színes gyémántokat adott el ügyfeleinek, és - mivel állítása szerint a színes kövek ára a világpiacon rendkívül gyorsan emelkedik - szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy legalább egy év várakozás után rendkívül magas kamatot fizet, visszavásárolva a köveket (HVG, 2004. november 27.). Csakhogy igazságügyi gyémántszakértők szerint az ügyfelek a piaci érték három-ötszörösét adták a kövekért, a gyémántárak emelkedésére sincs garancia, így nehezen érthető, hogy pusztán a kövek gyémánttőzsdei értékesítéséből hogyan fizetheti ki a cég a kamatért jelentkező ügyfeleket. Kálmán egyébként nem a kövek vissza-, hanem megvásárlását ígéri, azaz a korábbi szerződésekkel nem törődve újrabecsülteti őket, és ezután vételi ajánlatot tesz rájuk.

A gyémántbotrány 2004. november 23-án kezdődött, amikor a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) őrizetbe vette Tencz Jánost, a DT akkori vezérigazgatóját és többségi tulajdonosát, miután a PSZÁF jogosulatlan betétgyűjtésnek minősítette a cég tevékenységét. Két nap múlva azonban egy korábbi felügyeleti határozat alapján, amely engedélyezte a DT tevékenységét, Tenczet szabadon engedték. A botrány óta a cég menekül a gyémántok visszavásárlásától. "A DT fizetés helyett újabb és újabb kifogásokkal áll elő" - panaszolta a HVG-nek Papp Ferenc, aki tavaly november óta próbálja visszavásároltatni körülbelül 2 millió forintért vett köveit a céggel. Először a PSZÁF tiltó határozatára hivatkozva nem fizettek, ezután a karácsonyi ünnepekre, majd a tulajdonosváltás cégbírósági bejegyzésének elhúzódására apelláltak.

Cégbírósági dokumentumok szerint ugyanis január 17-én Tencz János 60 százalékos DT-beli részesedését megvette Kálmán Tamás, a német Eugen Dettinger 40 százalékos részét pedig a Kálmán közvetlen és közvetett tulajdonában lévő Hitelgondnok Kockázatkezelő Kft. A tulajdonosváltás bejegyzését azonban a cégbíróság egyelőre megtagadta, emiatt viszont Kálmán nem hajlandó visszavásárolni az ügyfelek köveit - érthető módon -, arra hivatkozva, hogy nem kockáztatja a pénzét egy olyan cégben, amely még nem az övé. A befektetőknek be kell érniük egy vételi ajánlattal, illetve ha otthagyják a követ megőrzésre a DT-nél, kaphatnak egy elismervényt, hogy a CIB Bank Rt. valamelyik fiókjában néhány hét múlva hozzájuthatnak a pénzükhöz, de csak miután a cégbíróság bejegyezte az új tulajdonost.

Nem tudni azonban, meddig húzódik el a cégbírósági bejegyzés. Rónay Regina cégbírónak ugyanis szemet szúrt, hogy az 50 millió forintos jegyzett tőkéjű DT-ért a két korábbi tulajdonos mindössze 500 forintot kapott, ráadásul rendezetlenek a vásárló Hitelgondnok Kft. tulajdonviszonyai. Mindezek alapján a cégbíró, csődbűntettet gyanítva, február végén a DT tulajdonosváltásának kivizsgálását kérte a Fővárosi Főügyészségtől, ám a főügyészség a folyó ügyben nem adott további felvilágosítást a HVG-nek. A Hitelgondnok Kft.-ben egy olyan gazdasági társaságnak - a szintén Kálmán Tamás tulajdonában lévő WS. Regio Kft.-nek - van 33 százalékos részesedése, amelyet már 2002 áprilisában töröltek a cégjegyzékből. A cégbíróság azóta már többször felszólította Kálmánt, hogy a Hitelgondnok tulajdonviszonyainak rendezéséhez pótolja a WS. Regio felszámolási vagyonmérlegét és vagyonfelosztási javaslatát. Miután erre Kálmán nem volt hajlandó, a cégbíróság - immár jogerős - határozatot hozott, mely szerint a Hitelgondnok 2004. szeptember 1-je óta törvénysértő állapotban működik. A megoldás kulcsát jelentő hiányzó vagyonmérleg előkerülése azonban már csak azért is kérdéses, mert Kálmán éppen ennek köszönhetően csúszott ki a hitelezők markából: a WS. Regiót végül 4,5 millió forintos behajthatatlan köztartozással számolták fel. Ám Kálmánt a Zalaegerszegi Városi Bíróság 2003. február 11-ei jogerős határozata bűnösnek mondta ki csődbűntett elkövetésében, és ezért két év próbaidőre felfüggesztett egyéves szabadságvesztésre ítélte.

A kőtulajdonosok valószínűleg tetemes summát szeretnének visszakapni a DT-től, amelynek tavaly Tencz letartóztatásáig a BRFK közlése szerint körülbelül 600-650 ügyfele és 1,4 milliárd forintos forgalma volt. A cégnek azonban nem sok mindene maradhatott, Tencz ugyanis annak eladásakor (arra hivatkozva, hogy több ízben tagi kölcsönt nyújtott a DT-nek) elvitte a társaság használati tárgyait és berendezéseit - szerepel az értékesítéskor készült közgyűlési jegyzőkönyvben. Az új gazda anyagi helyzetéről is keveset tudni: a Hitelgondnok utoljára 1999-ben - amikor még nem Kálmán volt a tulajdonosa - adott be mérleget a cégbíróságra. "Ezek az adatok a cégem belső ügyei, inkább befizetem a büntetést" - indokolta az adatszolgáltatással szembeni ellenállását a HVG-nek Kálmán.

Az mindenesetre nem jó előjel, hogy a cégnél 2002 decemberében végrehajtók jártak, 2005 januárjában pedig az egyik hitelező a társaság felszámolását kezdeményezte. Az interneten is csak annyi információ van a Hitelgondnokról, hogy 2003-ban ajánlatot tett a gödi önkormányzatnak ásványvíz palackozására, a városatyák azonban a referenciák hiánya és az ajánlat hevenyészett kidolgozása miatt nem kötöttek vele szerződést. "Eleinte cégeknek, önkormányzatoknak segítettünk hitelszerzésben, illetve nyomon követtük, hogy rendben megvalósítják-e a hitelszerződésben vállalt üzleti terveket, fizetik-e a részleteket, később ingatlanhasznosítással is foglalkoztunk" - számolt be Kálmán a Hitelgondnok munkáiról a HVG-nek. Hiteltanácsaikat felhasználó ügyfeleit azonban nem nevezte meg, a PSZÁF viszont azt közölte a HVG-vel, hogy nyilvántartásában a Hitelgondnok egyetlen hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás ügynökeként sem szerepel.

"A BRFK eddig nem tudta megállapítani, hogy csalásról van szó" - mondta a HVG-nek a nyomozást vezető Péntek József alezredes, de hozzátette, hogy a DT ellen több feljelentés is érkezett a rendőrségre, és polgári peres eljárásokról is tud már. A rendőrség szerint a DT befektetőknek már nem árul köveket, érdekesség viszont, hogy a DT-nél eziránt érdeklődő ügyfeleket Tencz 2005. január 20-án alapított új cégéhez, a Diamond Trade Kft.-hez irányítják. Tencz János azonban sem a DT eladásáról, sem új cégéről nem nyilatkozott a HVG-nek.

HERMAN BERNADETT