ÁFA

1. 2006. januárjától a forgalmi adó felső kulcsa 25-ról 20 százalékra csökken

· A lakosság fogyasztásának felét kitevő termékek és szolgáltatások fogyasztói árát az áfa csökkentése 4 százalékkal mérsékli. Az árcsökkentés érinti többek között:
a villanyáramot;
a benzint és a gázolajat;
az élelmiszerek közel harmadát (kávé, édesség, üdítők, ásványvíz stb.);
a lakásárakat, az építőipari szolgáltatások árait;
a tartós fogyasztási cikkeket, a lakás berendezését;
a háztartási felszereléseket;
a mosó-tisztító szereket, a testápolási termékeket;
a telefon és távközlési díjakat.
· Nem lesz olcsóbb a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi, mert az áfa csökkenését ezeknél a termékeknél a jövedéki illetve a regisztrációs adó ellentételezi.
· Egyenlegében az áfa-csökkentés 166 milliárd forinttal növeli a lakosság vásárlóerejét, ennyi bevételről mond le az állam az állampolgárok javára.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

2. 2006-ban a személyi jövedelemadó felső kulcsa 38-ról 36 százalékra csökken, a 18 százalékos kulcs határa másfélmillió forintról 1,55 millióra emelkedik

· Tovább csökken az átlagos és az átlag alatti keresetek adóterhelése, de mérséklődik a magasabb jövedelmek terhe is. Az adófizetők többsége ma már a 18 százalékos adókulcs alá tartozó jövedelemmel rendelkezik, a magasabb jövedelműek pedig a jövő évtől az évi 1,55 millió forintot meghaladó jövedelemrészük után 2×18, vagyis 36 százalékos adót fizetnek.
· Átalakul az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény. A jövőben az adókedvezmény összege az állampolgár megtakarítását növeli, az APEH az éves adóbevallást követően az állampolgárok pénztári számlájára utalja.
· A munkáltató által ma adómentesen adható juttatások együttes összege – az étkezési támogatás és utazási költségtérítés kivételével bruttó bér 15 százaléka, maximum évi 500 ezer forint lehet.
· A családi adókedvezmény családi pótlékká történő átalakítása, illetve a három és több gyermekesek megmaradó adókedvezménye együttes hatásában 11 milliárd forinttal nagyobb támogatást jelent, ennyivel növeli a családok jövedelmét.
· A családtámogatás átalakításának hatását, a kedvezmények változását is figyelembe véve jövőre egyenlegében 66 milliárd forinttal kisebb személyi jövedelemadót kell fizetnie az állampolgároknak.

3. 2007-ben újabb 150 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.

· 1,7 millió forint éves jövedelemig az állampolgárok 18 százalékos kulcs alapján fizetik adójukat.
· Meghatározott betétösszegen felül 10 százalékos adót fizet a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség, s ezzel – a tartósan alacsony infláció mellett – valamennyi jövedelem adóterhet visel.
· A változások egyenlegeként 30 milliárd forinttal csökken az állampolgárok adóterhe.

4. 2008-ban 200 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára

· 1,9 millió forint éves jövedelemig az állampolgárok 18 százalékos kulcs alapján fizetik adójukat.
· A már adóköteles kamatadó bevételeket is figyelembe véve egyenlegében újabb 30 milliárd forinttal csökken a személyi jövedelemadó teher.

5. 2009-ben 400 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára

· 2,3 millió forint éves jövedelemig az állampolgárok 18 százalékos kulcs alapján fizetik adójukat. A várható béremeléseket is figyelembe véve az akkori átlagkeresetnek már egyetlen forintja sem fog a felső kulcs alapján adózni.
· A személyi jövedelemadó terhek 84 milliárd forinttal csökkennek .

6. 2010-ben, az euró csatlakozás évében, 700 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.

· 3 millió forint éves jövedelemig, pontosabban ennek euróban kifejezett összegéig az állampolgárok 18 százalékos kulcs alapján fizetik adójukat. A várható béremeléseket is figyelembe véve már az átlagkeresetet 25 százalékkal meghaladó jövedelmeknek sem fog egyetlen forintja sem fog a felső kulcs alapján adózni.
· Egységessé válik valamennyi jövedelem adóterhe: az elkülönülten adózó jövedelmek mai 25 százalékos kulcsa 18-ra csökken; a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség adója 18-ra emelkedik.
· A változások együttes hatásaként a személyi jövedelemadó teher 141 milliárd forinttal csökken.

TÁRSASÁGI ADÓ

7. 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs.

· Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe.
· Az adóalap-kedvezmény 13 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit.

IPARŰZÉSI ADÓ 

8. 2006-tól az iparűzési adó 100%-a lesz levonható a társasági adó alapjából.

· A mai 50 helyett a 100 százalékos levonás lehetősége azt jelenti, hogy a vállalkozásokat a kivetett 2 százalékos iparűzési adóból ténylegesen már csak 1,68 terheli, 0,32 százalékot a költségvetés vállal magára.
· A vállalkozások terhét mérsékli, hogy a külföldi telephelyen végzett tevékenységük származó adózott bevételüket kivehetik az iparűzési adó alapjukból.
· Az intézkedések egyenlegükben 18 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozások iparűzési adó terhét.

9. 2008-ban megszűnik az iparűzési adó.

· Átalakul a vállalkozások helyi adója, az iparűzési adó megszűnik. A mai 2 százalékos iparűzési adó 1 százalékos mértékét az önkormányzati finanszírozási reform részeként más helyi, csak a vállalkozásokat érintő adónem – ingatlan, nyereség, vagy szja alapú fejlesztési hozzájárulás – váltja fel.
· A másik 1 százalékot az önkormányzatok részére a költségvetés kompenzálja.
· Az iparűzési adó megszűnése összességében 145 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások adóterhét.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK 

10. 2006 novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás.

· 2005 novemberében a mai 3450 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás összege 1950 Ft-ra csökken, és 2006 novemberében megszűnik. Az intézkedés 65 milliárd forint tehercsökkenést jelent 2006-ban a vállalkozásoknak.
· Az egészségügyi kiadásokhoz való méltányos hozzájárulás jegyében szélesedik a járulékalap, ami 23 milliárd forint többletbevételt eredményez.
A munkáltató által biztosított természetbeni juttatások bruttó összege után kell fizetni a járulékot;
szigorúbbá válik a vállalatcsoporton belüli juttatások elszámolása;
kisösszegű kifizetések utáni járulékkötelezettség.
· Az intézkedések együttes hatásaként a munkáltatók járulékterhei 42 milliárd forinttal csökkennek.

11. 2007-ben 3 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke.

· 29-ről 26 százalékra, 160 milliárd forinttal csökken a munkáltatók társadalombiztosítási járuléka.
· A tételes egészségügyi hozzájárulás előző év végi megszüntetése 2007-ben 80 milliárd forint megtakarítást jelent a vállalkozásoknak.
· Együttesen 240 milliárd forinttal csökken a vállalkozások által fizetett társadalombiztosítási járulékok összege.

12. 2009-ben 2 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke.

· A munkáltatók társadalombiztosítási járuléka 26-ról 24 százalékra mérséklődik, a béreket terhelő összes járulék mértéke (TB, szakképzési, munkáltatói) a mai 33,5 százalékról 28,5-re csökken.
· A 2009. évi intézkedés 110 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit.

LUXUSADÓ

13. 2006-tól külön adó terheli a nagy értékű, luxus ingatlanokat

· A 100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlanok után a 100 millió forint feletti rész 0,5 százalékának megfelelő összegű éves adót kell fizetni. Az önkormányzatok különösen indokolt esetben méltányosságból az adó 20 százalékáig biztosíthatnak kedvezményt.
· Az új adó mintegy 5 milliárd forint többletterhet jelent az ilyen ingatlanok tulajdonosainak. A bevételt az önkormányzatok kapják.