A hitelintézetek többsége inkább visszatérne a kabinet részéről először felvetett, majd elvetett változathoz, a magasabb társaságiadó-kulcshoz - írja a Népszabadság. A döntés nem meglepő, a kamatkülönbözetet terhelő hatszázalékos adóval ugyanis a bankok többsége igen rosszul járna. A lap szerint a piacvezető OTP Bank kivételével többségük jóval többet lenne kénytelen befizetni az államkasszába, mint a társasági adó emelése esetén.



Ami a bankadó-történet újabb fordulatában meglepő lehet, az a kormányzati reakció - teszi hozzá a lap. A pénzügyi tárca jelezte a bankoknak, hogy számára csupán az évi 30 milliárd forintos adótöbblet számít, a külön adó formája másodlagos. A kormány tehát várhatóan elfogadja majd a bankszövetség döntését. Feltételként a kabinet csupán azt szabta, hogy az új javaslat élvezze mindegyik hitelintézet támogatását.



A kabinet engedékenysége két okból is különös. Egyrészt a kormány korábban már döntött a két változat között, a kamatnyereség-adó javára, az pedig demokráciákban is kivételes esemény, ha adófizetők egy csoportja - legyen az akár a bankszektor - maga dönt arról, milyen formában rója le az államnak a közterheket.



Másrészt a kamatnyereség-adóval az előzetes becslések szerint az államkassza jobban járna, hiszen az OTP Bank kivételével a legtöbb hitelintézet többet fizetne be, így a két évre - 2005-2006-ra - szóló bankadó összességében a várt 30-30 milliárd forintnál is több bevételt hozhatna a költségvetésnek. (A büdzsé tervezetében 37,8 milliárdos bevételi előirányzat szerepel 2005-re.)