Az Európai Bizottság, versenyhatóságként eljárva, 497 millió eurós bírságot szabott ki szerdán az amerikai szoftvercégre piaci fölénnyel való visszaélés miatt. Ez a valaha kirótt legnagyobb egyedi bírság az EU történetében. A Microsoft már korábban jelezte, hogy ha ez EU-bizottság így dönt, a bírság ellen jogorvoslatot keres a cég.

"El kellett végül döntenem, hogy mi szolgálja leginkább az európai versenyt és vásárlókat. Azt hiszem, javukra fog szolgálni egy olyan döntés, amely precedenst teremt" – közölte múlt csütörtöki közleményében Mario Monti, az EU versenyügyi biztosa.

A büntetés kiszabására és Monti bejelentésére azután került sor, hogy az EU és a Microsoft közötti tárgyalások múlt heti, utolsó fordulója is kudarcot vallott. Monti, aki egyébként 2001-ben versenyjogi aggályokra hivatkozva fúrta meg az amerikai General Electric és a Honeywell az évtized egyik legnagyobb üzletének kikiáltott fúzióját is, nem jutott dűlőre Steve Ballmerrel, a Microsoft vezérigazgatójával. „A jelenlegi üggyel kapcsolatos kérdésekben egyetértettünk, de nem tudtunk megegyezni a jövőre vonatkozó alapelvek tekintetében” – mondta Ballmer.

A pénzbüntetésnél is nagyobb áldozatot követelhetnek azonban a Microsofttól azok a további rendelkezések, amelyek szerint ki kell vennie a hang- és videofájlok lejátszására alkalmas Media Playert a Windows operációs rendszer „alapfelszerelései” közül. Az EU megítélése szerint ugyanis ez árukapcsolás, amely versenyelőnyhöz juttatja a szoftvercéget más piaci szereplőkkel szemben.

Ugyancsak utasítani fogják a Microsoftot, hogy fejlesztési információit (forráskódot) ossza meg versenytársaival, akik a jelenlegi helyzetben az információk nélkül versenyhátrányba kerülnek az operációs rendszerén keresztül a szerverpiacon is domináns szerepet játszó amerikai céggel szemben.

Az amerikai szoftvercéget sújtó büntetésekkel kapcsolatban a nyugat-európai újságok és hírügynökségek többsége megjegyzi, hogy azokat - az Egyesült Államokkal szemben - a Microsoft az EU-ban „nem tudta megúszni.” Az európaiakhoz hasonló vádakban vizsgálódó amerikai hatóságok négyéves huzavona után végül 2001-ben hoztak döntést a Microsoft ügyében: bár bizonyos technológiai információk megosztására kötelezték a szoftvercéget, a cégcsoport feldarabolását nem mondták ki.

A Microsoft versenytársai hangos örömmel fogadták az EU mostani döntését. „Ez lesz az első lépés afelé, hogy helyreállhasson a vásárlók szabad választásának lehetősége” – mondta Ed Black, a Microsoft versenytársait is tagjai között tudó Számítástechnikai és Kommunikációs Szövetség (CCIA) vezetője. De mindenképp pozitívan érinti a Microsoft elleni döntés a QuickTime lejátszót forgalmazó Apple-t, illetve a RealOne Playert gyártó RealNetworköt is.

A mostani büntetéssel várhatóan nem lesz vége a Microsoft vesszőfutásának, hiszen az EU bizottságának döntése egyedi perekhez ad precedenst. A maga részéről a CCIA már be is adta a bizottsághoz azt a perindítványt, amelyben többek között a Windows XP operációs rendszerek nagykereskedelmi értékesítése során tapasztalt versenyellenes tevékenységei miatt vádolja a Microsoftot. A RealNetwork szintén perel, és szorongatja az amerikai szoftvercéget Japán versenyhatósága is, amely február végén rohanta meg a Microsoft helyi irodáit.

Elemzők szerint az ellene több kontinensen folyó jogi háború elvonhatja a Microsoft figyelmét fontos üzleti döntéseitől. Bár a PC-k közel 90 százalékán még mindig Windows fut, egyre nagyobb kihívást jelent a Linux operációs rendszer, amelyet a Microsoft egyes kiemelt partnerei is átvesznek, főképp Ázsiában. A Hewlett Packard (HP) nemrégiben jelentette be, hogy Indiába és Kínába irányított szállítmányait is már Linux rendszerrel látja el, az IBM pedig többezer alkalmazottja gépén cserélte le a Windows-t Linuxra.