Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Erős mérget szórt ki valaki Sülysáp és Mende határában, fokozottan védett madarak is elpusztultak. Úgy tűnik, az elkövető nem most kezdte a természetkárosítást.
A szépségipar csak az elmúlt években kezdett el zöldülni, ám a változást inkább a vásárlók kényszerítették ki, mintsem a cégek léptek volna - állítja Lotte Tisenkopfa, a lett Mádara szépségmárka alapítója, akivel a skandináv nők szépségfelfogása mellett arról is beszéltünk, hogy szerinte már túl késő-e van ahhoz, hogy valóban zöldebbé váljon a szépségipar.
Az ELTE TTK-n azt vizsgálták, miért hozunk radikálisabb intézkedéseket a járvánnyal szemben, mint a klímaválság ellen. Talán nem meglepő az ok: azért, mert a vírustól jobban félünk. Pedig a klímaváltozástól is kellene.
Sokkal kisebb a vízigénye, mint a kukoricának és a cukornádnak, így az elsivatagosodott területeken is lehetne termeszteni, és az agávéból készült etanol több termék fontos alapanyaga lehet.
Bár a legtöbben az egész napot otthon töltik s így az energiafogyasztásunk is nőhet, a mostani helyzet lehetőséget is ad arra is, hogy új, zöldebb szokásokat honosítsunk meg. Az Energiaklub és a GreenDependent Intézet szakértői osztották meg velünk tippjeiket, hogy mire figyeljünk a négy fal között, hogy spóroljunk a felhasznált energiával.
Rugalmasan alkalmazkodott a termelői piac a körülményekhez: mivel a házhoz szállítás hosszú távon nem lett volna fenntartható, egy érintkezésmentes „drive in” megoldást is bevezettek Dunakeszin, hogy közösségi összefogással biztosítsák a termelők megélhetését.
A vadászat, az állattenyésztés és az, hogy világszerte egyre többen élnek városban, mind csökkentették a biodiverzitást. Ezzel jelentősen nőtt az esélye az olyan, állatról emberre terjedő járványok kitörésének, mint a koronavírusé.
Miközben oxigénért és élelemért szűrik a tengervizet, bizonyos tengeri állatok, így például a szivacsok és a kagylók ki tudják szűrni a vírusok részecskéit.
A klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében fontos, hogy áttérjünk a megújuló energiára, ez azonban sok faj fennmaradását veszélyezteti. A megújulóenergia-létesítmények többségét ugyanis Nyugat-Európában és fejlődő országokban is természetvédelmi területeken építették.
Bár ilyen fertőzésről még nem tud senki, környezetmérnök kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a SARS-CoV-2 vírus vízben napokig is fertőzhet, és onnan a levegőbe is juthat a vírus.
Viszont figyelni kell arra is, hogy Afrikában vannak olyan alacsony jövedelmű, vidéki közösségek, ahol emberek milliói függnek a vadállatoktól. Amíg nincs megfelelő alternatíva nekik, addig fennmarad a veszélye, hogy a vadállatokkal illegálisan fognak kereskedni – véli az ENSZ biodiverzitásért felelős igazgatója.
Étkezés, vásárlás, közlekedés vagy akár az otthonunk energia- és vízhasználata – számtalan tényezőn múlik, mekkora az ökológiai lábnyomunk. Tudja meg kérdőívünkből, hogy mennyire szennyező, vagy mennyire jár jó úton.
Megvesszük-e a bolti tisztítószereket? Feladjuk a csomagolásmentességet? Felülírja-e a higiénia az egyszerhasználatos csomagolóanyagok elutasítását? Négy zöld életmódot folytató segítségével arra kerestük a választ, hogyan hat a hétköznapjainkra és a fenntartható törekvésekre a koronavírus miatti helyzet.
Az előzetes számítások szerint 5 százalékkal, de akár még annál is nagyobb mértékben csökkenhet a világon a szén-dioxid-kibocsátás. Örülni azonban egyelőre még korai.
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
A nyugdíjasok 70 százaléka inkább választaná az általános 5 százalékos élelmiszeráfát, mint a részükre a kormány által beígért teljes áfa-visszatérítést a zöldség és gyümölcs vásárlása után.
Hogyan változtathatunk az életmódunkon anélkül, hogy néhány hét alatt feladnánk? Miért káros, ha végletekben gondolkozunk? Belefér a kiegyensúlyozott táplálkozásba a sütemény?