Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Másfél éve az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők azt az ígéretet kapták, hogy a "hozományukat" egy egyéni számlán írják majd jóvá. Ez eddig nem történt meg, nincsenek egyéni számlák, és most már úgy tűnik hogy a választások előtt nincs is sok esély erre - írja Zsoldos István, a Mol vezető elemzője.
Míg a nyugati országokban a bevándorlók jelentősen hozzájárulnak az adott ország gazdasági fejlődéséhez, addig Magyarországon a gazdasági migráció még gyerekcipőben jár. Az itthoni pangó gazdasági környezet nem vonzó a bevándorlóknak, a magyar társadalom pedig erősen ellenzi a munkaerőpiacra való belépésüket. Hosszabb távon viszont nekünk is szükségünk lesz rájuk, mivel egy fejlett gazdaság velejárója a "foglalkoztatási lyukakat" kitöltő migránsok jelenléte.
Szép csendben távozott az IMF és az EU küldöttsége az első tárgyalási forduló után, a két szervezet szerint konstruktívak voltak a tárgyalások, a kormány pedig őszre tervezi a megállapodást – a nézetkülönbségek ellenére. Emellett Demján Sándor nagyvállalkozó komoly kritikákkal illette a kormány gazdaságpolitikáját, egy magyar tehén pedig komoly kormányzati simogatást kapott parádés teljesítményéért. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ha nem is bomlik fel az eurózóna, akkor is nyomott lesz a növekedés Európában a gazdasági megszorítások miatt - mondta Zsoldos István, a Mol vezető elemzője a Portfolio.hu-nak adott interjújában. Zsoldos szerint elképzelhető, hogy 10 év alatt szinte semmit sem fog nőni az eurózóna GDP-je. Magyarországnak egy küzdelmes évtizedre kell berendezkednie és csak akkor lehet sikeres, ha képes folyamatosan menedzselni a változásokat miden területen.
A magyarok dobogósak a pénzügyi ismeretek terén, derül ki az ING által tíz országban elvégzett nemzetközi kutatásból. A kissé meglepő eredményre ugyanakkor rácáfol a Cofidis másik kutatása, e szerint megdöbbentő a lakosság pénzügyekkel és hitelekkel kapcsolatos tájékozatlansága.
Demján Sándor nagyvállalkozó csütörtökön egy olyan beruházási alap létrehozását javasolta, mellyel segíteni lehetne a magyar gazdaság akut forráshiányán. A négyévesre tervezett 2000 milliárdos programra ugyanakkor egyelőre nem tudni, honnan lesz pénz, a piacról is kellene forrást keríteni, a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez pedig ennyi pénz még túl sok is. Nagybefektetéseket viszont általában multinacionális cégek hoznak létre, ők viszont tulajdonosaiktól vagy a pénzpiacokról is tudnak forráshoz jutni. Hacsak Demján nem saját cégeinek szeretne állami segítséget.
Olyan változások előtt áll Európa, melyek csak a 90-es évek eleji drámai politikai változásokhoz foghatók. Közép-Európa ennek nyertese lehet, de Magyarország most azért küzd, hogy ebbe a körbe beletartozzon, és ne a Nyugathoz csatlakozzon – mondta Orbán Viktor a Vállalkozók Országos Szövetsége csütörtöki rendezvényén, melyen azt is elmondta, hogy az IMF-fel az elmúlt másfél évet nem lehetett volna végigcsinálni.
A Vodafone Magyarország elnöke, Beck György a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének csütörtöki kibővített elnökségi ülésén elmondta, hogy a távközlés területén "szép növekedés tapasztalható" hazánkban. Eközben ugyakkor a szektort érintő korábbi különadót igazságtalannak tartja.
Kétezermilliárdos befektetési alap létrehozására tett javaslatot Orbán Viktornak Demján Sándor nagyvállalkozó, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a szervezet rendezvényén, melyen részt vett a miniszterelnök is. Az alap forrása hitel, privatizáció vagy szolidaritási kötvény lehet.
A válságadók átfazonírozása, a tartósan alacsony hiánypálya bizonytalansága és a Költségvetési Tanács megerősítésének irányába tett elégtelen lépések miatt nem teljesen elégedettek Washingtonban és Brüsszelben a magyar kormány tevékenységével - írja Török Zoltán a napi.hu-n. Szimpla politikai költség-haszon elemzés alapján azzal számolhatunk, hogy egyáltalán nem lesz IMF-megállapodás.
Rendkívül borús kép rajzolódik ki a hazai gazdasági környezetről a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett nemzetközi vállalatok itthoni vezetőinek véleményei nyomán. Stagnáló gazdaság, kiszámíthatatlanság és az új adók okozta befektetői bizalomhiány – ezek jellemzik ma Magyarországot. Egyes nagyvállalati vezetők névvel nem is mertek nyilatkozni, mivel attól tartanak, hogy így sérülnének üzleti érdekeik.
Az utóbbi napokban viszonylag jó hírek érkeznek Magyarországról, ám a költségvetési hiány idei alakulása már aggodalomra adhat okot - írja a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja, a beyondbrics. Míg Magyarország kikerült a 10 legkockázatosabb ország közül, addig a hatalmas adóssághegyünket csak gazdasági növekedéssel dolgozhatnánk le, aminek viszont még a csíráit is alig látjuk.
A magyar kormányfő hat évre nevezte ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettesévé Vízkelety Mariannt, aki nemrég távozott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkári posztjáról. Vízkelety Orbán Viktor bizalmasának számított az NFM-ben. Az elnökhelyettes feladata elvileg az új statisztikai törvény előkészítése, ám azt egyes vélemények szerint mindössze fél év alatt is össze lehet hozni.
Megvalósulhat az európai bankunió mivel az eddig a lépés ellen berzenkedő német kormány is belement abba, hogy az Európai Központ Bank átvegye az övezeti bankok felügyeletét. Eközben pedig harc folyik a központi bank és az Európai Bizottság között a hatalomért és a befolyásért - írja a Handelsblattra hivatkozva a Világgazdaság Online.
A kormány olyan módosítást kezdeményez, mely megkönnyítené az utódok számára a vagyon "átmentést", ezzel egyértelműen a gazdagoknak kedvezne - írja azenpenzem.hu. A gazdag ügyfelekkel foglalkozó szakemberek ugyanakkor mintha nem lennének boldogok.
Magyarországon a válság kitörése óta jelentősen csökkent a bankok által kihelyezett hitelállomány, emellett a lakosság és az állam is visszafogja a fogyasztást és hitelfelvételt, így aligha tud dinamikusabban élénkülni a gazdaság- írja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a tagokvagyunk blog friss bejegyzésében. Az elmúlt két év gazdaságpolitikája rontott az üzleti bizalom szintjén és a lakosság várakozásain, de egyúttal hozzájárult a külső egyensúly javulásához. Egyelőre ugyanakkor a jövő felélése miatt képződött lyukakat kell betömködnünk.
30 százalékos előlegfizetés, 50 milliárdos önerőalap, az új költségvetési ciklusra egy új intézményrendszer kialakítása - nagyjából ezekkel az intézkedésekkel szeretné Orbán Viktor felgyorsítani az uniós pénzek lehívását. Szakértők szerint a bejelentett intézkedések nagy része már eddig is ismert volt, átütő változást egyelőre nem hoznak, miközben az uniós források kezelésébe változatlanul több kormányzati szereplő szól bele, így többfejű a rendszer.
Nem lenne az uniós pályázók helyében, de mégsem szabad panaszkodni, ha évente 1000 milliárd forint áramlik be az országba közösségi forrásból - mondta Orbán Viktor az Új Széchenyi Tervet értékelő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által szervezett csütörtöki konferencián. A kormányfő azt is elmondta, hogyan kívánják átalakítani a pályázati rendszert.
A lehívható 8200 milliárdból eddig csak 2700 milliárdot fizettek ki a 2013-ig tartó uniós költségvetési ciklusban, melyben 2015-ig történhetnek kifizetések. Ha le akarjuk hívni az összes pénzt, akkor jövőre annyi támogatást kell kifizetni, mint az első hat évben összesen - mondta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke egy csütörtöki konferencián a Millenárisban.
Júliusi adatok szerint a lakosságnál lévő állampapírok állománya 691 milliárd forintot tett ki, és ez 218 milliárdos emelkedés múlt év végéhez képest. A Magyar Államkincstár eközben épp a mai napon bővítette két új budapesti kirendeltséggel fiókhálózatát, a kirendeltségek komoly szerepet játszanak az ügyfelekkel történő személyes kapcsolattartás színvonalának emelésében.
A nyugdíjasok 70 százaléka inkább választaná az általános 5 százalékos élelmiszeráfát, mint a részükre a kormány által beígért teljes áfa-visszatérítést a zöldség és gyümölcs vásárlása után.
Hogyan változtathatunk az életmódunkon anélkül, hogy néhány hét alatt feladnánk? Miért káros, ha végletekben gondolkozunk? Belefér a kiegyensúlyozott táplálkozásba a sütemény?