Trump Kanada és Grönland annektálásával kapcsolatos fenyegetőzése és az európai védelmi ipar termelékenységének növelése is vitás pontokat jelentett az Európai Parlament szakbizottsági ülésén. Első alkalommal hallgatta meg a Külügyi Bizottság, a Biztonsági és Védelmi Albizottság és a NATO Parlamenti Közgyűléssel való kapcsolatokért felelős küldöttség az EP-ben a transzatlanti katonai szövetség főtitkárát.

Mark Rutte továbbra is kiállt amellett, hogy az európai tagállamoknak növelniük kell a védelemre fordított kiadásaikat, mert a GDP két százaléka nem elegendő. Ezért ennek a referenciaértéknek az emelését is pedzegette – bár hangsúlyozta, hogy pontos számot nem fog mondani. Az elmúlt tíz évben a 23 uniós NATO-tagállam közül 16 már teljesítette ezt a feltételt – köztük Magyarország is –, de a NATO főtitkár szerint „ennél még több kell”. Trump és adminisztrációjának nyomását a NATO-tagállamokra úgy kommentálta, hogy „sikeresek voltak benne, és igazuk volt”. Szerinte ugyanis az Európai Uniónak újra kell definiálnia prioritásait.

Átlagban az európai uniós országok a költségvetéseik egynegyedét költik nyugdíj, egészségügyi és tb-rendszerekre, önökön áll, hogy meggyőzzük a polgárokat

– fordult a képviselők felé. Marc Botenga, az európai parlamenti Baloldal képviselője csapott le a főtitkár kijelentésére. A két napja folyó belgiumi sztrájkokat és tüntetéseket emlegette hozzászólásában:

Belga szakszervezetek és tízezrek tüntetnek most Belgiumban a nyugdíjak csökkentése miatt, közben ön azt mondja, csatornázzunk még többet a védelembe… Szükséges-e ez a mérték? Lehet, hogy a nem rátermett politikusok képtelenek hatékonyan elkölteni ezeket a pénzeket?

Rutte szerint azonban az EU belső piaca olyan „soft power”, amellyel garantálhatja a biztonságát a globális politikában. Ehhez azonban szerinte „nem súlyos struktúrákra, hanem jobb koordinációra” van szükségük a huszonheteknek.

A béke nem marad fenn, ha Putyinnak sikerül Ukrajnában előretörnie

– folytatta Rutte, és kiemelte, hogy „a béke csak akkor maradhat fenn, ha Ukrajna az erő pozíciójában tárgyalhat az asztalnál”. Ehhez pedig a felfokozott fegyvergyártási folyamatokban és a hadieszközök fejlesztésében látta a megoldást. Nicolás Pascual, az Európai Néppárt (EPP) képviselője szerint jelenleg az új fegyverrendszerek nulláról történő használatba helyezése 15 évet vesz igénybe, ami nagyon lassú reakcióidőnek számít Oroszországgal szemben. Rutte szerint a fegyverkezés innovációja terén Ukrajnáról kell példát vennie az EU-nak.

A NATO főtitkár ismét kiemelte, hogy az országnak

NATO-tagnak kell lennie, mert ezt ígértük Ukrajnának.

Ennek eléréséért tett lépésként emlegette a NATO-tagállamok által tavaly nyáron odaígért 40 milliárdos katonai segélyt is, amelyet a megtámadott ország 2025-ben kap meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy korai még az új Trump-adminisztráció beiktatása előtt Ukrajna csatlakozásának pontos dátumáról beszélni.

A migráció kérdése is felmerült, a Patrióták Európáért (PfE) képviselője, frakcióvezetője, Jordan Bardella úgy fogalmazott, hogy Törökország

egyszerre tekint Moszkvára és a NATO-ra, nem minden tekintetben osztja a NATO értékeit, és a migrációs válságban is ellenünk fordította a szíriai bevándorlókat.

Rutte válaszában kiállt Törökország NATO-tagságának legitimitása mellett, és egy Orbán idézettel biztosította be válaszát a vitában: „Senki sem akar Magyarországra jönni, mindenki Németországba megy”. Szerinte ennek a súlyos bevándorlóhullámnak vette elejét Törökország, amikor 2016-ban az Európai Tanáccsal aláírta az EU–Törökország-egyezményt.

A Közel-Keletről ismét Európára irányult a fókusz, és a Szocialisták és Demokraták képviselője a február 9-i koszovói választásokra és az oroszországi dezinformációs tevékenységekre figyelmeztetett. Rutte válaszában elismerte, hogy folyamatosan monitoroznia kell a NATO-nak a Nyugat-Balkán eseményeit, hiszen már most fokozódik a hangulat, decemberben ugyanis a koszovói választási hatóság megtagadta a legnagyobb szerb etnikai párt országos választásokon történő indulását.

A NATO-főtitkár az új Trump-adminisztrációval folytatott diskurzusra buzdított az Európai Parlamentben, és nem győzte hangsúlyozni, hogy Európa költsön többet a biztonságára. A defenzívával kapcsolatos gyakorlati lépésekre is kitért, és bejelentette, hogy Helsinkibe utazik a balti-tengeri NATO-szövetségesek csúcstalálkozójára. Alexander Stubb finn elnök és Kristen Michal észt miniszterelnök lesz a találkozó házigazdája, ahol a tengeri és kommunikációs csatornák biztosításáról tárgyalnak majd Henna Virkkunennel, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével is.