Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága elfogadta azt a jelentést, amely a szakbizottság májusi, magyarországi látogatásának tapasztalatait, megállapításait foglalta össze. A vizit célja az volt, hogy megállapítsák, Magyarország hol tart az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételrendszerének teljesítésében és az európai pénzek felhasználásának ellenőrzésében.

Még tartott az egyébként nem túl hosszú vita a bizottságban a jelentésről és a látogatásról, amikor a Fidesz EP-képviselőcsoportja már elégedett hangú közleményt adott ki. A magyar kormánypárt szerint a jelentés jelentős irányváltást mutat a szakbizottság eddigi álláspontjához képest. “A munkadokumentum a magyarországi korrupcióellenes és igazságszolgáltatási reformok vonatkozásában kimondottan pozitív eredményekről, az előírt feltételek teljesítéséről számol be. A budapesti látogatásról készült munkadokumentum komoly előrelépést jelenthet az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket illetően, annak ellenére, hogy a küldöttségben csak baloldali EP-képviselők vettek részt és a szakbizottság alapvetően elfogult álláspontot képviselt eddig ezekben a kérdésekben. Megjelenik ez a mostani jelentés szövegében is a jól ismert baloldali politikai vádaskodások mantraszerű ismétlésével” - áll a Fidesz közleményében. De tovább menve kijelentik, hogy

a jelentés lényeges megállapításai alapján világossá válik: már nincsen olyan kérdés, amely gátolná az uniós források felszabadítását. Itt az ideje, hogy a brüsszeli bürokrácia is belássa, hogy az uniós kifizetéseknek nincs semmilyen jogszerű akadálya.

Ehhez képest a jelentésben konkrétan ez olvasható: “A képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy teljesítse a magyar fellendülési és reziliencia tervben szereplő 27 úgynevezett szupermérföldkövet, és haladéktalanul hajtsa végre a feltételrendszerrel szóló rendelet szerinti 17 korrekciós intézkedést és a négy horizontális feltételt, hogy végre feloldódjon a közel 28 milliárd eurós támogatást blokkolása.”

Számos nagyon súlyos bírálat és a jogállamiság alapvető magyarországi működését megkérdőjelező megállapítás mellett a következő elismerés szerepel a jelentésben: “A képviselők észrevettek néhány pozitív fejleményt, de továbbra is várják, hogy az Integritási Hatóság konkrét megállapításokat tegyen a magyarországi korrupcióra vonatkozóan. Elismerték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) együttműködését fokozó reformokat, valamint az Országos Bírói Tanács megerősítését”.

Még árulkodóbb volt, amit a vitában mondtak a képviselők. Monika Hohlmeier, a szakbizottság és a Magyarországra látogató delegáció elnöke, az Európai Néppárt német politikusa kijelentette, hogy

amíg nem teljesítettek mindent, addig úgy tekintjük, hogy nem teljesítettek semmit és addig nem tudjuk ezt az ügyet lezárni.

Különösen aggasztónak nevezte, hogy Magyarországon a belső piac szabályaival nem törődnek és lépten-nyomon megszegik az egységes piac követelményeit. A jogállamiság teljes semmibevételének nevezte, hogy fontos szabályokat a parlament megkérdezése nélkül fogadnak el, példaként említette, hogy a költségvetést 95-szor módosították az elmúlt évben. Hohlmeier szerint a piacot torzító intézkedéseket az Európai Bíróság elé kellene vinni, erre hívta fel az Európai Bizottság figyelmét. Az elnök elképesztőnek tartotta, hogy Magyarország pályázatokat nyújt be a helyreállítási alaphoz, majd kijelentette:

azt gondoltam, hogy Magyarország semmiféle pénzt nem fog innen kapni.

Döbbenten számolt be magyarországi tapasztalatairól a szintén néppárti, finn Petri Saarvama. Ő leginkább az Állami Számvevőszéknél csodálkozott el, ahol - mint mondta - nagyon sok kérdésre egyáltalán nem kapott választ.

Voltak, amikor a plafont nézték és nem is reagáltak, semmilyen választ nem adtak. Kínos pillanatok voltak abban a teremben

- idézte fel. Rónai Sándor DK-s képviselő, aki szintén tagja volt a delegációnak, úgy reagált erre, hogy az ÁSZ végül megküldte a választ, amikor a magyar ellenzéki pártokat 3 milliárd forintra büntette.

Érdekesség még, hogy Monika Hohlmeier meghívta a szakbizottságba Johannes Hahnt, a költségvetésért felelős biztost. Hahn-nak van a legnagyobb rálátása arra, hogyan állnak a feltételek teljesítéséről szóló tárgyalások. Azonban azt a választ kapta, hogy

nincs értelme egy ilyen párbeszédnek a fejleményekről, mert nincsenek fejlemények.