Ukrajna területi integritásának sérthetetlensége mellett érvelt a legtöbb uniós állam- és kormányfő, amikor megérkeztek a szokásoktól eltérően nem két, hanem egy napos brüsszeli csúcstalálkozóra. Bár ebben a formában a hivatalos napirenden nem is szerepel ez a téma, mégis a legtöbben fontosnak tartották figyelmeztetni Oroszországot, óvakodjon a katonai konfliktustól.

„Teljes mértékben támogatjuk Ukrajnát ebben a helyzetben, és nagyon aggódunk Oroszország esetleges lépései miatt” – adta meg az alaphangot Sanna Marin finn kormányfő. Az első csúcstalálkozójára érkező Olaf Scholz német kancellár is állást foglalt a kérdésben. Ő kijelentette: „a határok sérthetetlensége az európai béke egyik nagyon fontos alapja, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a sérthetetlenség valóban megmaradjon”.

Azt azonban nem részletezte, hogy „mindenbe” beletartozik-e katonai segítségnyújtás Ukrajnának.

A soros elnöksége ellátó Janez Janša szlovén miniszterelnök arra a kérdésre, hogy az EU milyen lépésekkel reagálna az orosz magatartásra, azt mondta, „még nem tud konkrét szankciókról beszélni, de az elhatározás nagyon erős”.

Energiaárak

A csúcstalálkozó témája lesz az energiaárak növekedése, ezzel összefüggésben az EU-nyersanyagpolitikája is. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

Harciasan üzentünk Brüsszelnek, bár velünk most nem foglalkoznak

Nagyon zsúfolttá váltak az uniós politika utolsó idei napjai, hiszen ezen a héten számos új bejelentést tett közzé az Európai Bizottság, többek között a schengeni kódex reformjára, vagy az energia- és klímapolitikára vonatkozóan.

Mateusz Moravieczki lengyel miniszterelnök nagyon határozott volt ebben a kérdésben és azt mondta, hogy az elszabaduló energiaárak oka az ETS kibocsátás-kereskedelmi rendszer, valamint Lengyelország „határozottan” támogatja az atom- és földgázbefektetések fenntarthatóként való kezelését. Ennek rögtön ellentmondott az új osztrák kancellár, Karl Nehammer, „jó hagyománynak” nevezve hazájában az atomenergia elutasítását. "Az atomenergia zöldre mosása ellen vagyunk” - tette hozzá. Ezen a téren komoly vita várható.

Mint ahogy abban is megosztottak a tagállamok, hogy a Covid-helyzet alakulásával összefüggésben szükségesek-e további intézkedések. Azt követően, hogy Olaszország már szigorításokat jelentett be az utazóknak, és kötelező tesztelést írt elő, Magdalena Andersson svéd miniszterelnök a csúcs előtt jelentette be: jövő héttől Svédország arra fogja kérni az északi országokból érkező utazókat, hogy mutassák be Covid-igazolványukat. Kiriakosz Mitsotakisz görög miniszterelnök pedig azt mondta, hogy ha további intézkedéseket kell hozni, akkor azokat csak a karácsonyi időszakra kell alkalmazni.

Ez egy harc az idővel

– mondta a görög kormányfő.

A csúcstalálkozó hagyományosan azzal indult, hogy David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szólt a résztvevőkhöz. Sassolinak minden bizonnyal ez az utolsó ilyen szereplése, mert a januári EP-tisztújításon már nem kíván indulni. Az olasz baloldali politikus most többek között azt mondta, hogy „az európaiak védelme azt jelenti, hogy jobban fel tudjuk készíteni válaszunkat a holnap összes válságára – legyen az környezeti, gazdasági, diplomáciai vagy katonai. Ez egyrészt a közös biztonság- és védelempolitikánk megerősítését jelenti, hogy gyorsabban és élesebben tudjunk fellépni, ha érdekeinket veszély fenyegeti. Tudom, hogy ez lesz a soron következő francia elnökség egyik kulcskérdése, és ez jó dolog”.

Egy másik mondatával azonban bedobta a féltéglát a tó közepébe, amikor közölte:

a Parlament támogatja, hogy jogalkotási kezdeményezési jogot kapjon az uniós törvényhozás.

Az alapszerződések ezt jelenleg nem engedik, de az EP komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy bővüljön a hatásköre. Ezt azonban a fővárosokban egyáltalán nem nézik jó szemmel.

Orbán Viktor a csúcstalálkozóra érkezve nem mondott semmit a sajtónak, a közösségi oldalán közzétett videóban viszont azt mondta, hogy hosszú, éjszakába nyúló vitára számít, melyen az energiaárak ügye lesz a legfontosabb kérdés.

„Mi a lengyelekkel, a szlovákokkal és a csehekkel azt kezdeményezzük, hogy változtassuk meg az árképzés szabályait, és tegyük olcsóbbá az energiát a családok számára” – tette hozzá Orbán, aki szerint azt a „brüsszeli tervet” is meg akarják akadályozni, amely adót vessen ki a háztulajdonosokra és a gépjármű-tulajdonosokra.

A csúcstalálkozó napirendjéről itt olvashatják az EUrológus előzetesét.