Nem a hétfőt gyűlölöd, hanem a munkádat – hangzik a Facebook-bölcsesség. Nem a hétfőt gyűlölöd, hanem a rossz munkaszervezést – így szól ennek az egy fokkal finomabb változata. De tényleg baj van-e a hétfőkkel?
Hiába nőtt a magyar munkanélküliség, a legtöbb európai országhoz képest jól álltunk a járvány második hulláma előtt.
Majdnem négy éve nem volt akkora a munkanélküliség, mint idén május és július között. Júliusban háromezer ember ment vissza dolgozni.
Túl sokat dolgozunk, túl keveset élünk – a munka világának radikális átalakítását jó ideje szorgalmazzák már a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society teoretikusai, akiknek a hangját csak felerősítette a koronavírus-járvány, és annak hatása arra, ahogyan dolgozunk. Cikksorozatunk záró részében azt nézzük meg, hogy mennyi a realitása annak, hogy a nyolcórás (vagy még ennél is több) munkánkat visszaszorítsuk.
Egyre több kísértés vagy zavaró tényező akadályozza a folyamatos, elmélyült munkát, ám kutatások szerint ezek korántsem mindig frusztrálók. Nem árt azonban az óvatosság, különösen a home office-ban.
Vannak munkahelyek, ahol a dolgozók beszélgetnek a fizetésükről, máshol nem kerül ez szóba, de az is megesik, hogy a munkaszerződés tiltja, hogy el lehessen árulni, ki mennyit keres. Az Adózóna ennek a jogi tudnivalóit foglalta össze.
Érezzük mi is, és a bolygó is érzi, hogy ahogyan ma élünk és dolgozunk, az nem jó. De mi legyen helyette? A koronavírus-járvány felerősítette azokat az elképzeléseket, hogy már rég nincs szükség arra, hogy napi 8-10 órákat dolgozzanak az emberek. Cikksorozatunkban megnézzük, hogy mit kínálhat a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society.
58 ezren visszatértek ugyan a munkába májusról júniusra, de a munkanélküliség így is megugrott. Sokan ugyanis, akik a válság elején elvesztették az állásukat, csak most kerültek be hivatalosan is a munkanélküliek közé, ahogy a korlátozások enyhítésével el tudtak kezdeni munkát keresni.
A posztindusztriális társadalmak jellemzője, hogy a munka teljes mértékben eluralja az életünket. Ez határozza meg az identitásunkat, egyes jogainkat, részben a magánéletünket és azt is, hogy mit csinálunk a szabadidőnkben. Egyes teoretikusok szerint radikális reformra szorul a munka világa, mert már rég nincs szükség arra, hogy napi 8-10 órákat dolgozzanak az emberek. Az úgynevezett post-work társadalom idealisztikus elképzelése most a koronavírus-járvánnyal új lendületet kapott. A hvg.hu cikksorozatban járja körbe a témát.
Aki megtarthatta a munkáját, az jól keresett áprilisban.
134 ezerrel kevesebben dolgoztak idén májusban, mint egy évvel korábban, azonban április óta 31 ezren visszaálltak a munkába.
Július 1-jén lép életbe az új társadalombiztosítási törvény. Három különböző helyett egy összevont járulékot fizethet a legtöbb dolgozó, általános járulékmentességet kap minden nyugdíjas, aki visszatér a munkába. A potyautasokkal kifizettetik az egészségügyi ellátást, de nem most azonnal, és mire az a részlet hatályos lenne, még enyhíteni fognak a szigorán.
Egy friss kutatás szerint a magyarok elsöprő többsége üdvözölné az általános alapjövedelmet.
Az egész EU-ban a magyarok munkában töltött ideje nőtt a második legtöbbet.
Csak kérdőjellel szerepeltek a gyógyszerészek a díjazottak listáján, a gyógytornászok és a házi segítségnyújtók pedig nem állami alkalmazottak – mondta az emberi erőforrások minisztere.
A Mészáros-csoport vállalatai összesen mintegy 25 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.
Kiszámolta a KSH: egy hónap alatt egy ezrelékponttal nőtt a munkanélküliség.
Megrendelhető a HVG Munkajog 2020-as különszáma, amely tartalmazza az előző kiadvány megjelenése óta beiktatott törvényi módosításokat, továbbá a Covid–19 vírus okozta rendkívüli jogalkotási rendben született munkaügyi kormányrendeleteket, valamint ezek magyarázatát is. A jogszabályok gyakorlati alkalmazását szerződésminták, kérdésekre adott szakértői válaszok, bírósági és kúriai esetek ismertetése segíti.
2010. május 14-én ült össze először a kétharmados Fidesz-többségű parlament, épp akkor, amikor a gazdaságunk visszaállt a növekvő pályára. Az azóta eltelt tíz évben volt európai szintű válság, elrontott magyar válságkezelés, gyors növekedés, és most már arról is látunk számokat, hogyan ütötte meg a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot.
