Ahogy halad előre az oltási program, teszik fel egyre többen a kérdést: mit tehetnek akkor egy cég vezetői, ha szeretnék, hogy a dolgozóik beoltassák magukat, de van, aki erre nem hajlandó? Mire van joguk a cégvezetőknek, és mit tehet meg a dolgozó? Az Adózóna most összefoglalta a tudnivalókat.
Szenved a turisztika, a vendéglátás, a kisebb autóipari cégek és a logisztika is, de melyik szektort nevezhetjük a válság legnagyobb vesztesének? Ezt számszerűsítettük az alapján, hányan vesztették el az állásukat, és miként változott a megmaradók fizetése. Az is látszik a számokon: a fiatal, képzetlen dolgozók leépítésével próbált a legtöbb cég spórolni, a kormány munkahelyvédelmi támogatásai pedig legfeljebb tűzoltásra jók.
John Keynes még azt remélte, hogy a XXI. század elején 15 óra munka elég lesz hetente a tisztességes megélhetéshez – és valóban vannak kutatások, amelyek szerint sok szellemi dolgozó ennyi időt sem tölt el hatékony munkával a heti 40 óra alatt. De mennyit dolgozunk valójában, és mennyi lenne az ideális munkaidő?
Schanda Tamás államtitkár a Parlamentben adott válaszában ismertette az adatot.
Soha nem felejthető 12 hónapon van túl Magyarország, amióta 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, pedig sok részét jól esne örökre kitörölni az emlékeink közül. Nemcsak az egészségügyi helyzet miatt volt extrém egy év ez, a gazdaságban is olyan vad hullámzásokat láttunk, mint korábban békeidőben még soha. Az elmúlt 365 nap tíz rekordját és mélypontját gyűjtöttük össze.
A magyar férfiak és a nők életszínvonala közötti különbség nagy, de legalább folyamatosan csökken - egészen addig, amíg nem jön egy válság, akkor a nők helyzete jóval rosszabb lesz. Vagy addig, amíg nem kell egyedül nevelni a gyerekeket.
Kijött a rendelet a járványügyi szigorítás részletekről. Az egészségügy nem áll le.
Egy 300 cégnél végzett felmérés szerint a vállalatok 38 százaléka tervez létszámbővítést. A home office lehetőségét hetente legalább egy napra a vállalatok kicsit több, mint fele tartaná meg.
Óriásit esett a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig rég nem volt ennyire nagy.
A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint a szakdolgozók egy része fontolgatja, hogy előbb-utóbb elhagyja az állami egészségügyet.
Majdnem egy éve már, hogy a koronavírus-járvány miatti furcsa, új világban kell dolgoznunk és helytállnunk. De lehet-e kiegyensúlyozottan teljesíteni a járvány miatti folyamatos stressz alatt? Megkérdeztünk egy pszichológust.
Számos kampány indul a fejlődő világ munkásnyúzó üzemeiben gyártott termékek bojkottálására. A közgazdászok azonban rámutatnak, hogy - bár a munkakörülmények nyugati szemmel valóban gyalázatosak - ezek az állások fontos szerepet játszanak az alacsony jövedelmű országok gazdasági fejlődésében. Tiltakozó kampányokkal azonban igenis változtathatunk a cégek hozzáállásán.
Augusztus után először decemberben lett újra négy és félmilliós a foglalkoztatottság.
Elhúzódó munkaerőpiaci válsággal számol a magyar dolgozók nagy többsége.
A Sparnál a próbaidőn lévők bére csak bruttó 5 ezer forinttal nő, a próbaidőn túl viszont 15 ezer forinttal nő a lehetséges legalacsonyabb bér – ebben egyezett meg az áruházlánc vezetése és a szakszervezet.
Nagyon nagy az eltérés a munkanélküliségi statisztika és az önbevalláson alapuló adat között.
8,8 százalékkal nőtt az átlagkereset egy év alatt, legalábbis azok körében, akik 5 fősnél nagyobb cégnél dolgoznak teljes állásban.
Augusztusra sokan visszakapták a munkájukat azok közül, akik a járvány első hullámában elvesztették, de szeptembertől újra megindultak az elbocsátások. A nők, a külföldre ingázók és a közmunkások szenvedték meg legjobban az elmúlt hónapokat.
Az egy évvel korábbinál 35 ezer fővel volt alacsonyabb a foglalkoztatottság július és szeptember között, de szeptemberben az augusztusihoz képest már nagy visszaesést mértek. Főleg a külföldre ingázók jártak rosszul.
A Világgazdasági Fórum új tanulmánya szerint a koronavírus-járvány és az úgynevezett negyedik ipari forradalom együttes hatása miatt 2025-ig 85 millió munkahely szűnik meg az általuk vizsgált 26 országban, ugyanakkor 97 millió új álláshely keletkezik. Amikhez viszont már most meg kell kezdeni az átképzéseket.
