Az új szintet ugyanaz a társaság húzta fel, amelyik az Orbán-rendszer számos nagy állami beruházásán dolgozott, köztük 800 millióért rakott liftet a Budai Várba.
Nehéz lesz megkerülni ezekben a napokban és hetekben a meccsek gravitációs erejét, de nem lehetetlen, mert van élet és van nyár a labdarúgó-Eb-n túl is. Mi minden napra keresünk és ajánlunk valamit, amivel ki lehet tölteni a focival párhuzamos világot. Például egy letűnt világgal, amelyet néhány mozdulat idéz meg.
Az újonnan modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok között van olyan, amelyik semmilyen konkrét vagyonelemhez nem jut, de olyan is, amelyik csak üres telkeket kap. Két esetben a Corvinus Egyetemhez hasonlóan állami részvénypaketthez juttatják őket, sőt az egyik új fenntartó egy stadionos cég felét is megkapja.
A Magyar Táncművészeti Egyetemnél is vizsgálják a modellváltás lehetőségét, a BME-nél, az NKE-nél és a Zeneakadémián nincs napirenden a kérdés. Az Óbudai Egyetem már indítványozta a fenntartóváltást, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemnél még egyeztetések zajlanak a kérdésben.
A minimum elvárás a százszázalékos teljesítmény – ezzel a hozzáállással kell minden alkalommal a balettrúdhoz állniuk a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékeinek. A Szép, zárt világ című könyvön keresztül olyan életutakat ismerhetünk meg, amelyekbe nem nehéz valamiféle rendkívüliséget belelátni.
Az intézmény egykori balettnövendékei verbális és a fizikai erőszakról számoltak be nemrég. Az elhangzottak miatt a rektor – többek közt – etikai eljárás indítását ígérte.
A balett misztériumát részben az adja, hogy bele sem tudunk gondolni, milyen erőfeszítések árán jutnak el a táncosok addig, hogy lebegjenek a színpadon. Ezt a folyamatot próbálja a maga valóságosságában és nyersességében megragadni a Három tánc című dokumentumfilm, amelyet szombattól nézhetnek meg a hvg360-on.
A kinevezések még Balog Zoltán korábbi emberminiszter javaslatai alapján történtek.
