Tizenegy hónap összes esti közmédiás híradóját végignézték a Republikon Intézetnél,és arra jutottak, hogy az MTVA továbbra is hozza a formáját: kormányzati narratívát, aránytalanságokat, ellenzéki lejáratást, kormányközeli „szakértőket” és a közszolgálatiság hiányát találták.
A testület pénteken hozott döntésében kimondta, hogy a Facebook-kommunikáció nem minősül médiaszolgáltatásnak. Ebből pedig az is következik, hogy az olyan állami szervek, mint a közmédia nyugodt szívvel kampányolhatnak a felületén a Fidesznek. A döntést négy alkotmánybíró szignózta, három egyetértőleg, egy tag pedig különvéleményben határolódott el a többségtől. Egy olvasónkban felmerült, hogy az Ab eljárása nem tűnik törvényesnek, és mivel az érvelését megalapozottnak találtuk, megkérdeztük róla az Alkotmánybíróságot.
Az állami média a csütörtöki akció óta majdnem egy tucat olyan képet posztolt, amin információk helyett furcsán összeszerkesztett politikusok vannak viccesnek szánt kontextusban.
Azt nem tudni, miért nem írták ki korábban a pályázatot, hiszen 2024 végén hosszabbították meg az előző szerződést, vagyis azóta tudják, hogy mikor fog lejárni a mostani.
Hiába marasztalta el a magyar államot az Európai Bíróság a minap a Klubrádió ügyében, attól még tény: aki 2026-ban rádiót akar hallgatni, az jórészt Mészáros Lőrinc vagy az állam csatornái közül választhat. A Fidesz teljesen uralja az étert, amely továbbra is az állampolgárok befolyásolásának fontos eszköze.
Kert Attila, a közmédia egykori hírfőnöke Magyar Péter kijelentését az MTVA hírszolgáltatásának azonnali leállításáról politikai ígéretnek tartja, de szerinte „kerülőúton” felépíthet a Tisza-kormány egy független, kiegyensúlyozott közmédiát.
Három hét kevés volt ahhoz, hogy a bejelentés után hét embert találjanak, akik ellenőrzik, hogy a kampányban és a választás alatt a közmédia a jogszabályokat betartva működjön. A tagok neve, önéletrajza a közmédia szerint amúgy sem tartozik a közre.
A túl hangos bírságok miatt meg is büntették a Duna Médiaszolgáltatót, de az összegbe nem fognak belerokkanni.
Dokumentumfilm készül a holland közmédia számára a választások előtt.
Most először fordult elő, hogy a Nemzeti Sport mindenkori jogtulajdonosa nem jutott egyezségre az Arcanummal.
Szombat óta terjed egy, valószínűleg a mesterséges intelligenciával generált fotó Nicolás Maduro elfogásáról, ami vasárnap már a hirado.hu-n is megjelent.
A közmédia függetlenségét a kormánytöbbség által szorgalmazott törvénymódosítástól féltő litván ellenzékiek mindent bevetnek a készülő jogszabály elodázása érdekében.
Vilniusban napok óta tömegtüntetések zajlanak, mert attól tartanak, hogy a politika megkísérli elfoglalni a litván közszolgálati médiát. A múlt héten mintegy 40 ezren vonultak utcára, és ezen a héten további három demonstrációt terveznek, szintén több ezres részvétellel.
A kormányszóvivő egy közmédiás díjátadón arról is beszélt: fontos kimondani, hogy vannak olyan örök emberi értékek, alapelvek, amelyeket nem lehet napszaktól, széljárástól vagy érdekektől függően átértelmezni.
Három csatornán is Krasznahorkai műveiből készült filmeket fognak vetíteni, de online is elérhető lesz két alkotás.
Kevesebb mint egy nappal azt követően, hogy a magyar kormány megvétózott egy oktatási témájú közös uniós álláspontot, egy újabb dokumentum elfogadását akadályozta meg Magyarország. Ezúttal az ellen tiltakozott a kormány, hogy az EU az európai emberek megbízható hírekhez való hozzáférését szerette volna egy közös állásfoglalásban rögzíteni. A magyar álláspont szerint erre nincs hatásköre az EU-nak.
Lehet és kell is normális közmédiát csinálni, ha kormányváltás lesz, viszont hiába az állam a finanszírozó, a legapróbb politikai befolyásolási kísérleteket is azonnal ki kell zárni – állítja Polyák Gábor. Van-e jó nemzetközi példa, amit érdemes követni? Mik lennének a közmédia valódi funkciói? És hogyan veheti fel egy médiacég a versenyt a streaminggel vagy akár a YouTube-bal? Az ELTE Média és Kommunikáció tanszék és a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjét Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Hadházy Ákos szerette volna megtudni, hány fővel, mennyi pénzből és miért utaztak a közmédia munkatársai többek között Kínába, de egyik kérdésére sem kapott választ.
A közbeszerzésen egyetlen cég indult.
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekestől két éve vált meg a közmédia, mert szerepet vállalt egy kereskedelmi csatornán futó tehetségkutatóban.
