A kísérletet a 14. nap után leállították, ugyanakkor felmerült a folytatás kérdése is, ami azért ha jogi dilemmákat nem is, de etikai jellegűeket feltétlenül felvet majd.
Az akciót a hétfőn kezdődő nagy amerikai-dél koreai közös hadgyakorlat elé időzítették.
Távirányítású robotkukák manővereztek New Yorkban, mert a Cornell Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogyan viszonyulnak az emberek hozzájuk – az eredmények többnyire pozitívak, ugyanakkor akadt egy-két kivétel.
Egy brit egyetem kutatói önkéntesekkel tesztelték, mennyi időt bír ki egy ember 40-50 fok közötti párás melegben. A Deutsche Welle riportja.
Csupán 60–100 sejtből álltak azok az emberi embriók, amelyekkel nemrég kísérletezni kezdtek a Pennsylvaniai Egyetem kutatói. Az eredmény jelentős: azt is láthatják a tudósok, ha olyan fejlődési rendellenesség alakul ki, amely a magzat elvesztéséhez vezethet.
A NASA 3D-nyomtatással készített olyan életteret, amilyenhez hasonlóban majd a Marson dolgozó tudósok is élni fognak. A cél, hogy kiderüljön, milyen fizikális és mentális kihívásokra kell felkészülniük a majdani telepeseknek.
A fogyást segítő injekcióknál kényelmesebb megoldást jelenthet a Novo Nordisk új készítménye, amit szájon át kell bevenni, és a klinikai vizsgálatok szerint igen hatékonyan csökkenti az elhízottak testtömegét.
Megkezdte a jeladást a Műegyetem új kisműholdja, az MRC-100, amelyet a SpaceX rakétája vitt a világűrbe. A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek.
Francia kutatók egy tucat önkéntes bevonásával vizsgálják a Földön, milyen hatással lehet az emberre egy hosszabb távú űrutazás.
Akár azzal is komoly hatást lehet elérni az elhízás kapcsán, hogy az alacsony kalóriatartalmú ételeket az ételkiszállító appok feltűnőbb helyre helyezik – mindezt egy kutatás is alátámasztja, de több dolog is hatékonynak bizonyult a területen.
Várhatóan júniusban indul majd el a világűr felé a SpaceX segítségével az az új magyar műhold, ami az elektroszmog vizsgálatára is alkalmas lesz.
A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet kutatócsapata sikerrel fejlesztett ki egy olyan gépi tanulási algoritmust, ami képes egy egér agyi jeleinek dekódolására, és reprodukálni azt, ami az állat lát.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói kevert eljárásban gyógyították ki az egereket a giloblastomából: nemcsak megműtötték az agydaganatukat, de egy speciális gélt is fecskendeztek beléjük. Az eredmény több mint ígéretes.
A Nemzetközi Űrállomáson kísérletezett a NASA azzal, hogy milyen, ha az űrben termelnek paradicsomot. A választ hamarosan megkaphatjuk.
Szeretnék jobban megérteni a fizikusok, milyen mechanizmusok miatt alakul ki egy napkitörés. Hogy ezt tanulmányozni tudják, laboratóriumi keretek között alkották meg ennek miniatűr változatát.
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói a bőrön is megtalálható baktérium, a Staphylococcus epidermidis genomját módosították, így nemcsak megtámadta a bőrrákot, de el is tüntette a tumort.
Beatriz Flamini két születésnapját is egy föld alatti barlangban töltötte Spanyolország Granada tartományában. A kutatás célja az volt, hogy kiderüljön, hogyan viseli az ember az elszigeteltséget.
Emlékezetes eredményeket mutathat az Amszterdami Egyetem (UVA) tudósainak legújabb tanulmánya, mely szerint nem csak a régi, de a viszonylag friss emlékeinkben is lehetnek tévedések, akár néhány másodperccel egy adott történést követően is.
Egy új egysejtűt fedezhetett fel Joseph Dituri, aki még csak a 100 napos kísérletének harmadánál tart. A tudós még május közepéig biztosan a víz alatt marad, az egészségi állapotát folyamatosan felügyelik.
Tudatos munkával fel lehet lépni az álhírek ellen. Szerzőnk, a TASZ ügyvezető igazgatója szerint a bennünk rejlő értékekre építve lehetséges formálni az attitűdöket. Ennek igazolására beszámol egy nemrég lezajlott, sikeres projektről. Vélemény.
