#húsvét






7 tipp a HVG-től: így lesz tökéletes a húsvéti sonka

Hogyan válasszunk igazán jó sonkát, és mire figyeljünk vásárláskor? Mi a különbség a gyors- és a lassú pácolás között, és hogyan befolyásolják ezek az ízt és az állagot? Hol találjuk a legjobb minőségű sonkákat, és milyen fűszereket érdemes tenni a főzővízbe? Tanácsok és praktikus tippek a tudatos bevásárláshoz és elkészítéshez.





Amikor pályázaton keresett hóhért az állam, csúfolódás miatt lépett vissza az egyik jelentkező

Karinthy Frigyesnek bíróságon kellett magyarázkodnia 1925 áprilisában sátánistának és pornográfnak tartott novellája miatt, végül nyolcnapi elzárásra ítélték az írót. A budapesti rendőrkapitányt azzal nyaggatták, hogy állapítsa meg az apaságot – ujjlenyomat alapján. A száz évvel ezelőtti újsághírekből az is kiderül, hogy „aranyos kis majomnak” tartották a divatos párizsi nőket, a jövő emberét pedig kopasznak, fogatlannak és nagyfejűnek képzelték el.


Budapesten is vannak, akik vödörrel locsoltak húsvétkor

A húsvéti locsolás ma már leginkább azt jelenti, hogy kölnivel öntözzük a barátokat, rokonokat. Bezzeg régen a legények vödörrel járták a falut! – halljuk sokan szüleinktől, nagyszüleinktől. A hagyományos locsolkodás ma jobbára látványosság a skanzenben, azonban a BME néptáncegyüttese a mai napig közösségi élményként őrzi a magyar kultúrának ezt a szeletét. Fiatalok minden évben vödrökkel, szifonokkal járják Budapestet, és öntözik a lányokat – a szó szoros értelmében.








„Olyan jó látni a nyuszikat szerelembe esni” – egy nyúlsuttogó mindennapjai a nagyvárosban

Meier Krisztina „nyúlsuttogó”, az Első Nyúlmentő Alapítvány elnöke nem mindennapi munkát végez: nyulakat ment, szállásol el, valamint békít ki. Mikor és miért kerülnek utcára a húsvétkor még ma is tömegesen felvásárolt nyulak, mire számítson az a felelős gazda, aki nyúltartásra adja a fejét, és mikor kell közbelépni, ha elhagyatottnak látszó kisnyúllal találkozunk a természetben?