Kína nem akar konfrontációt – ezt hangsúlyozta Hszi Csinping elnök, aki a davosi virtuális konferencián elsőként fejthette ki a véleményét. A koronavírus-járvány miatt ezúttal elmaradnak a személyes találkozók, amelyek a korábbi években lehetővé tették a világ vezetőinek a négyszemközti eszmecserét a svájci városban.
Kína az eredetileg vállalt 50 éves időszak feléig tűrte el Hongkongban az egy ország, két rendszer elvet, aminek felszámolásával szemben a helyi ellenzék és a külvilág is eszköztelen volt.
A vállaltan fizetett cikk valószínűleg fordítóprogrammal készült, mert van pár hiba benne.
A Kínai Kommunista Párt történelme harmadik meghatározó vezetőjévé emelte Hszi Csin-pinget, aki ezzel fontos lépést tett ahhoz, hogy a következő kongresszuson megőrizhesse Mao Ce-tung óta nem látott egyeduralmát.
Az a meglepő helyzet fordult elő, hogy az interneten terjedő hangzatos elmélet tényleg igaznak bizonyult, megvan az ok, miért hagytak ki két betűt is a görög ábécéből és ugrottak az omikronig.
A Kína és az amerikai cégek számára is legfontosabb kérdésre nem született válasz a virtuális találkozón.
A kínai elnök szerint a "történelem ítéletet fog mondani" a tajvani függetlenségpártiakról.
Kanada a Huawei-alapító lányát, Kína két, kémkedéssel vádolt kanadait engedett el, miután Washington és Peking alkut kötött néhány konfliktusuk ügyében.
Átverte Franciaországot, és semmibe vette európai szövetségeseit az USA, amikor megállapodott arról, hogy Nagy-Britanniával együttműködve atom-tengeralattjárókkal szerelik fel Ausztráliát. Az új szövetség Kína ellen irányul, még ha ezt nem is mondják ki.
Hszi Csin-ping az ENSZ-közgyűlésen megígérte azt is, hogy országa nem fog több szénerőművet építeni külföldön.
Két amerikai szakértő írt egy elemzést Kína nyomulásáról.
Hszi Csin-ping szerint a világ sorsa múlik azon, hogy országa miként rendezi kapcsolatait Amerikával.
Meg akarják alapozni a marxista gondolkodást a fiatalok körében.
A jövedelmek igazságosabb újraelosztását vetette fel a kínai elnök. A központi bizottságban sokan néznek rossz szemmel az újdonsült techmilliárdosokra.
Hszi Csin-ping Tibet kínai megszállásának 70. évfordulójára időzítette az útját.
Százezreket kellett kitelepíteni, áramszünet volt a város kórházában is, 600 válságos állapotban lévő beteg vár átszállításra.
A bolsevikokat másoló tucatnyi forradalmár száz éve hozta létre a Kínai Kommunista Pártot, amelyet az induláskor még a szétesőben lévő ország vezetésére is esélytelennek tartottak. Azóta viszont a világ második legnagyobb gazdasági hatalmát építette fel.
Hszi Csin-ping egyértelművé tette azt is, hogy leszámolni terveznek a tajvani függetlenségi törekvésekkel is.
Kell nekünk egy újabb ellenség? - tette fel a kérdést Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje miután meghallotta, hogy Joe Biden amerikai elnök USA-EU-szövetséget szeretne Kína ellen. A Politico szakértője szerint Brüsszel jobban kezeli a kínai kérdést, mint Washington.
A politikusok jelezték: bármelyiküket választják is meg, haladéktalanul leállítják a két nagy magyar–kínai projektet, a Fudan Egyetemét és a Budapest–Belgrád vasútvonalét.
