Össze kell hangolni a versenyt és az együttműködést az Egyesült Államok és Kína között, írja a brit lap. Ha nem így lesz, az katasztrofálisan rontana az amúgy sem fényes kapcsolatokon.
A találkozót az amerikai-kínai kapcsolatok egy rég nem látott mélypontján rendezik meg, még az sem valószínű, hogy közös nyilatkozattétellel ér véget a megbeszélés.
Olaf Scholz pénteki látogatása Kína nemrég újraválasztott teljhatalmú uránál a német gazdaság következő nagy kihívásáról is szólt, a szokásos diplomáciai körök mellett. A német kancellár német gazdasági érdekekkel megpakolt batyuval ment Pekingbe, az összeurópai fellépés ezúttal elmaradt. Akkor most Peking az új Moszkva?
Hozzá hű embereket válogatott maga mellé a hatalom csúcsára a harmadszor is pártfőtitkárrá választott Hszi Csin-ping. Az egyszemélyi hatalommal viszont egyszemélyi felelősség is járhat.
A kínai vezető szerint a két nagyhatalomnak meg kell erősítenie a kettejük közötti kommunikációt és együttműködést, hogy előmozdítsák a világ stabilitását.
Az összefogás motorja az Egyesült Államok, melynek azonban, más és más okokból, meg kell győznie a fejlődő államokat és európai partnereit is, hogy az egyetemes értékeket és a liberális világrendet akarja megőrizni, írja a brit lap külpolitikai elemzője.
Putyintól Melonin át Trumpig - mindenkinek megvan a maga keresztje. És egyik sem kicsiny.
Akkora hatalmat szerzett magának Hszi Csin-ping a Kínai Kommunista Párt kongresszusán, amekkora kínai elnöknek évtizedek óta nem volt: nem elég, hogy újraválasztották és hogy most már a korábbi szabályoktól eltérve akárhányszor újraválaszthatják, a tőle távolabb álló politikusok kikerültek a párt döntéshozó testületeiből is.
Hu Csin-tao kitessékelésére nem adtak magyarázatot.
Kiszorították az utolsó fékeket és ellensúlyokat a pártvezetésből.
Oroszország ukrajnai háborúja miatt az USA nemzetbiztonsági stratégiáját két riválissal szemben határozták meg, de az igazi versenytárs Kína lehet, s még az egykori Szovjetuniónál is nagyobb kihívást jelenthet.
A hatalma elé állított maradék korlátok lebontásával hosszú időre Kína vezetője maradhat Hszi Csin-ping, akinek tíz éve alatt az ország a szuperhatalommá válás küszöbére érkezett. A gazdaságban és a társadalomban mutatkozó feszültségek Hszi ambícióit is fékezhetik.
Öt pontban foglalta össze a főképp ázsiai régióval foglalkozó The Diplomat című lap szerzője, hogy milyen következtetés szűrhető le Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárnak a Kínai Kommunista Párt XX. kongresszusán kifejtett munkabeszámolójából.
A vasárnapi békés demonstráció erőszakos megakadályozása diplomáciai viharral fenyeget. Kína hárít, miközben videófelvételek vannak arról, hogy egy tüntetőt a rendőröknek kellett kiszabadítania a konzulátus udvaráról, mert a személyzet verte.
Hszi Csin-Ping pártfőtitkár, a farkasharcos diplomáciának elnevezett nagyhatalmi fellépés megalapozója a tisztsége meghosszabbítására készül. A következő években komoly egymásnak feszülés várható az Egyesült Államokkal.
A tajvani elnök úgy reagált: az emberek egyértelműen ellenzik Peking "egy ország, két rendszer" elvét Tajvanon.
Keményen fellépnek a korrupció ellen, még ha az az állampártban is üti fel a fejét – fogadkozott Hszi Csin-ping kínai államfő a kommunista párt kongresszusán, ahol “kitartó munkával elérhető jólélet” is ígért.
Hszi Csin-ping pártfőtitkár, államfő beszédével megkezdődött vasárnap a Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusa. Úgy tűnik, nem az újabb megválasztása lesz az igazi kihívás Hszi Csin-ping számára, hanem hogy helyrerázza országa gazdaságát.
A szombati közlés szerint a párt 20. kongresszusát október 16-tól 22-ig tartják.
Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.
