Az amerikai elnök napi szinten beszél telefonon Macronnal, és még az iráni helyzet megoldására is van terve. De mi a helyzet az új német kormánnyal? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Együtt fognak dolgozni a méltóságteljes békéért.
A francia elnök és a német kancellár védelmi kérdésekről egyeztetett, és közös nyilatkozatban állt ki Ukrajna szuverenitása mellett.
Bár a CDU elnökéből kancellár lett, de csak úgy, hogy a Bundestag-képviselők példátlan módon csupán a második körben erősítették meg tisztségében. Így nehéz teherrel vág neki a megbízatásának – összegezte a fejleményeket a német közszolgálati médiatársaság, az ARD Tagesschau című híradójának oldalán Gabor Halasz.
Friedrich Merz nagy meglepetésre a kedd délelőtti első szavazáson nem kapta meg a szükséges szavazatszámot ahhoz, hogy ő legyen az új német kancellár, délután már megkapta a bizalmat a Bundestagtól.
A német politikában ilyen még soha nem történt, hogy a többséggel rendelkező, kormányzásra készülő koalíció képviselői ne szavazták volna meg a saját kancellárjelöltjüket. Akármi is történik ezután, Friedrich Merz egészen biztosan gyengébben keveredik ki belőle.
Friedrich Merz tervezett koalíciójának 328 képviselője van a 630 fős német alsóházban, ennek ellenére a keddi szavazáson nem kapta meg a kancellárrá választásához szükséges 316 szavazatot.
Marija Zaharova külügyi szóvivő közölte, hogy ha Taurus rakétákkal hajtanak végre támadásokat az orosz közlekedésinfrastruktúra ellen, Németországot az ukrajnai konfliktus résztvevőjének fogják tekinteni.
A parlamenti képviseletét csaknem megduplázó szélsőjobboldali német AfD a követeléseivel, de már magával a megerősödött jelenlétével is komoly kihívást állít a többi párttal szemben.
A konzervatív-szociáldemokrata koalíció azt üzeni, hogy Németország visszatér a világ színpadára.
Knut Abraham CDU-s politikussal beszélgettünk a magyar–német és a magyar–orosz kapcsolatokról, az EU jövőjéről, a német fegyveripar magyarországi beruházásairól és személyeskedő kormányzati kampányokról.
„A meglévő védelmi eszközöket – a jogsértési eljárásoktól kezdve az uniós források visszatartásán át a tagsági jogok, például az Európai Tanácsban való szavazati jog felfüggesztéséig – a korábbinál sokkal következetesebben kell alkalmazni” – áll a tervezetben.
A BDI iparszövetség elnöke szerint "európai összehasonlításban a német ipar vesztésre áll".
A februári választásokon győzedelmeskedő CDU és koalíciós partnere között azonban sok kérdésben még nincs egyetértés.
A Bundesrat is megszavazta az alkotmánymódosítást, amely megengedi, hogy a védelmi kiadásokat akár hitelből is finanszírozzák. Friedrich Merz kormánya felhatalmazást kapott a nagyszabású fegyverkezési program megvalósítására.
A volt orosz elnök szerint nem igaz, hogy Oroszország nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa ellen visel háborút.
Minden eddiginél nagyobb hitelfelvétel lehetőségéről, s vele az alkotmány módosításáról szavazott kedden a német parlament alsóháza, a Bundestag.
Az Európai Unió nagyszabású fegyverkezési tervekkel állt elő, részben közös hitelfelvétellel, aminek óriási lökést adott, hogy Németország önállóan is hatalmas összegeket fordítana a hadiiparára. A mélyebben integrált EU támogatói szerint a fegyverkezési célú közös adósság kibocsátása meghozná az integrációban az áttörést. Ez is tétje a csütörtökön kezdődő EU-csúcsnak.
Friedrich Merznek sikerült egyezségre jutnia a Zöldekkel, megnyithatja az utat akár 1000 milliárd eurós új védelmi és infrastrukturális beruházások előtt.
A következő német kancellár kivenné az adófék szabályai alól a hadiipari költéseket, és 500 milliárd eurót adna infrastruktúra-fejlesztésre, de ezt csak a Zöldekkel együtt tudja átverni a leköszönő parlamenten. A környezetvédő párt elutasította a terveit, de nyitva hagyták az ajtót a további egyeztetések előtt.
