Idén minden hatodik magyar munkavállaló kimondottan tart állása elvesztésétől, és mindössze az alkalmazottak kevesebb mint harmada gondolja úgy, hogy gyorsan és könnyen találna állást, ha a közeljövőben új munkahelyet kellene keresnie - írja a Napi Gazdaság.
Az újonnan kialakult érzelmi emlékek kitörölhetők az emberi agyból - mutatták ki svéd kutatók a Science tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban. Az Uppsalai Egyetem kutatóinak megállapításai áttörést jelenthetnek a memória és a félelem kutatásában.
Néhány egyszerű trükk azoknak, akik (kicsit is) félnek a repüléstől.
A tavalyi szinte folyamatos és markáns esés után idén az első nyolc hónapban lényegében stagnált a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.
Masírozó katonákról és félelemben élő, Kanadába vágyó romákról ír a Guardian.
Jelentősen csökkenti a fogorvosi kezelések előtt álló páciensek félelmét a fülön végzett akupunktúra.
A munkanélküliségtől való félelem terjed leginkább a világban egy olyan közvélemény-kutatás szerint, amelyet 23 országban 11 ezer ember részvételével készítettek – írta hétfőn internetes oldalán a BBC brit műsorszolgáltató.
Észak-Korea megtiltotta a hazatérést Líbiában dolgozó állampolgárainak. Feltehetően attól félnek, hogy a visszatérők otthon beszámolnának az arab világot megrázó forradalmakról és azok kimeneteléről – írta csütörtökön online kiadásában a The Telegraph című brit napilap.
Ha az ember fél, megdöbben vagy valamilyen szörnyű hírt kap, gyakran kapja szája elé a kezét, netán homlokához ér, vagy egész arcát kezébe temeti. Mi lehet ennek az oka?
Szakemberek véleménye szerint a repülőgépen való utazástól való kóros félelem az egyik legnehezebben kezelhető fóbia. Néhány tanáccsal azonban felülkerekedhetünk rajta.
Úgy tűnik, hogy mindenki a boldogságot hajkurássza. Csakhogy még ennek is lehet árnyoldala, legalábbis ezt állítják a Perspectives on Psychological Science című folyóiratban megjelent összefoglaló cikk szerzői. A boldogság nem egyetemlegesen jó dolog, felsorolnak négy olyan esetet, amikor ezzel találhatja magát szemben az ember.
Mint arról nemrégiben beszámoltunk, a Világgazdasági Fórum (WEF) éves davosi konferenciája elé időzítve megjelentette a Globális kockázatok című tanulmányát. Két általános, három meghatározó és öt figyelemreméltó dolgot emeltek ki a világ bajai közül, amelyektől félhetünk. Vajon ezek a félelmes jelenségek Magyarországon is érvényesülnek?
Az EU-elnökség küszöbén álló Magyarország belpolitikai helyzetéről közölt cikket a Der Spiegel legfrissebb számában.
Amerikai kutatók egy 44 éves nő agyát tanulmányozzák, akiről kiderült, hogy szó szerint nem ismeri a félelmet. Eredményeikről csütörtökön számoltak be egy nemzetközi tudományos folyóiratban.
A válság óta megnőtt a félelem a munkanélküliségtől: míg a kilencvenes években csak tízből két-három foglalkoztatott félt állása elvesztésétől, az elmúlt években tízből legalább négyen tartanak ettől, bár tavaly óta kis csökkenés figyelhető meg a Tárki áprilisi kutatásának adatai alapján.
Német kutatók kísérletileg kimutatták, hogy viselkedésünket tudat alatt befolyásolja az idegen testszagok észlelése. A résztvevők a félelem okozta izzadságot érezve visszafogottabbaknak és félénkebbeknek mutatkoztak.
Gazdasági válságban nem mindegy, hogy a dolgozó és a vezető hogyan éli meg a változásokat, hiszen ez kihat a szervezet fejlődésére is. Egyesek kalandnak fogják fel, és belső félelmeik ellenére fejest ugranak az ismeretlenbe, mások lebénulnak, mivel az ismeretlentől való félelmük nagyobb, mint a változás iránti vágyuk.
Sokan azért félnek a repüléstől, mert nem tudják, mi történik a pilótafülkében, nem ismerik az irányítás élményét. Mostantól azonban bárki kipróbálhatja, hogy milyen egy utasszállítógépet vezetni, milyen a felszállás élménye, vagy akár egy valódi vészhelyzet. És ha össze is törjük a gépet, egészen biztosan nem lesz belőle probléma.
Mi is olyanok vagyunk, mint az állatok: kommunikációnkban a szagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint az állatoknál a feromonok, állítják new yorki kutatók. Ha félünk, verejtékünknek olyan szaga van, amelyet mások nemcsak érzékelnek, hanem viselkedésüket is ennek megfelelően változtatják meg, írja a New Scientist.
