Várhatóan parázs vitát kavar majd Szatosi Kanazawa, az evolúcióval foglalkozó pszichológus kutatása, amelyben a címben olvashatóhoz hasonló, kényelmetlen, politikailag egyáltalán nem korrekt, kutatásaival alátámasztott igazságokat mutat be. Lássuk, milyen megdöbbentő kijelentésekre kell felkészülni.
A kora kőkori asszonyok találmánya, a babahordozó "kenguruk" meghonosodása játszott főszerepet az emberi evolúcióban, hozzájárulva az agy térfogatának növeléséhez - állítja egy brit őskoros régész.
A tér, egészen pontosan az élőlények által benépesíthető élettér az evolúció végső határa – véli egy új kutatás, amelyről a BBC számol be. Mindez relativizálja a - Darwin által hangoztatott - fennmaradásért folytatott harcot, a fajok versengését, ezt eddig az evolúció fő hajtóerejének véltek a biológusok. Az új elméletet máris vitatják, sőt egyesek szerint éppen a versengés magyarázza meg, miért hódítanak meg új élettereket az élőlények.
Amerikai kutatók rájöttek, miért olyan aprók a kenguruk mellső lábai a hátsókhoz képest: mivel közvetlenül születésük után hosszú utat kell megtenniük anyjuk erszényéig, elülső végtagjaik evolúciója megragadt egy bizonyos szinten.
Az emberi genom első meghatározása óta eltelt évtizedben nagyot haladt előre a tudomány az emberiség eredetének és evolúciójának megértésében, bár a géntérképek orvosi alkalmazásai még szűkre szabottak.
Gyorsított evolúció zajlik le azoknál a halaknál, amelyek folyóból egy gáttal kialakított víztározóba kerülnek: már néhány generáció alatt is megváltozik az alakjuk - derítették ki amerikai kutatók.
Mégiscsak a modern ember elődei voltak a Neander-völgyiek; a kutatók tudományos szenzációnak nevezték a felfedezést. A neandervölgyi ember örökítőanyagának jelentős részét egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie és mindjárt elemeznie is - derül ki a Science című tudományos folyóirat pénteken megjelenő számából.
Egyes társadalmak étkezési szokásai gyorsabban formálják az ember genetikai állományát, mint a természet nagy erői – állítják egy régebbi elméletet is alátámasztó kutatásban.
Brit tudósok bizonyították az evolúció egyik eddig csak elméletben létező alaptételét, amely szerint a fajok egymásra hatása sokkal jelentősebb az alkalmazkodás folyamatában, mint az élőlényt körülvevő környezet változása.
Olasz kutatók pénteki bejelentése szerint bizonyítékokat találtak arra, hogyan avatkoztak be a vírusok az emberi evolúció folyamatába.
Egy harmincezer éve élt gyerek fogazata új megvilágításba helyezi az emberi evolúciót - vélik a Bristoli Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában számoltak be.
Német fejlődésbiológusoknak első ízben sikerült megmérniük az evolúció sebességét.
Felülvizsgálták a brit tantervet: 2011-től kötelezővé teszik az evolúció és a brit történelem oktatását az alsóbb iskolákban is.
Az antibiotikumokra egyre rezisztensebb kórokozók súlyos fenyegetést jelentenek az emberi társadalom számára, ám a rezisztencia kialakulása is az evolúció része. Egy új program keretében a Göteborgi Egyetem kutatói olyan anyagokat próbálnak találni, amellyel lelassíthatják az evolúció ütemét, hogy a ma gyógyszerei a jövőben is hatásosak maradjanak.
A húszezer emberi gén közül kevés izgalmasabb akad, mint az FOXP2, amely a beszéd kialakulását teszi lehetővé. A Nature egyik frissen publikált tanulmányából kiderül, hogy az FOXP2 sajátos "vezéregyéniség", amely más gének működését is szabályozza.
Egy massachusettsi kutatás szerint a darwini evolúció még mindig zajlik, igaz, az előző évszázadokhoz és -ezredekhez képest jóval lassabban. Már nem küzdünk a túlélésért, a természetes szelekció így másként alakít minket - kifejezetten a szebbik nemet. Amerikai kutatók felvázoták, milyenek lesznek a nők 400 év múlva Massachusettsben - írja a Yahoo News.
Kétezer-kétszáz nő adatainak elemzése kimutatta, hogy az evolúció és a természetes szelekció befolyása még nem állt le: az adatok szerint a nők a jövőben valószínűleg kisebbek és testesebbek lesznek, a szív- és érrendszerük azonban egészségesebb lesz, és szülni is korábban fognak, mint ma.
Mégsem úgy működik az emberi faj evolúciója, ahogy gondoltuk. Minél többen vagyunk, annál nagyobb az esély az előnyös mutációk kialakulására - mindez logikusnak tűnik. Az viszont már találgatásokra adhat okot, hogy az elmúlt több ezer évben miért az agy fejlődésével kapcsolatos genetikai változások élveznek előnyt a többihez képest - írja a Los Angeles Times.
Grúziában talált régészeti leletek arra utalnak: mégsem Afrika volt az emberiség bölcsője, hanem létezett egy eurázsiai időszak is az emberi evolúció történetében. Őseink Afrikából sokkal hamarabb vándoroltak el, mint gondoltuk volna - állítja a Grúz Nemzeti Múzeum igazgatója, számol be az Independent.
A darwini evolúció már a múlté, állítja Stephen Hawking, aki úgy véli: az információáramlás is szerves részét képezi egyedfejlődésünknek. Agyunk nem képes feldolgozni a túl sok adatot, viszont génsebészettek új képességeket adhatunk magunknak - foglalja össze a New Scientist az elméleti fizikus új előadását.
