A nagytestű növényevő dinoszauruszfajok némelyike már jóval a 65 millió évvel ezelőtti végzetes aszteroidabecsapódás előtt hanyatlásnak indult - állítják amerikai és német paleontológusok, akik kutatásaik eredményeit a Nature Communications legújabb számában ismertetik.
Ötször régebbről származnak a jegesmedvék ősei, mint azt eddig feltételezték a tudósok: az első medvék már 600 ezer éve megjelentek a Földön.
Jóllehet a hét alapérzés egyike és fontos evolúciós szerepet tölt be, az undorral csak a közelmúlt kutatásai kezdtek behatóbban foglalkozni.
Az állati élet első bizonyítékaként említett szivacsfosszíliákra bukkant tudósok egy csoportja Namíbiában; a felfedezés a szakemberek szerint átírhatja az állatok fejlődésének történetét.
A szem nélküli barlangi vaklazac (Astyanax mexicanus) származását és törzsfejlődését kutatta egy nemzetközi - mexikói, amerikai és portugál biológusokból álló - tudóscsoport, amely eredményeit a BMC Evolutionary Biology című folyóiratban tette közzé.
A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói arra kerestek választ, hogy miért tér el az egyes majomfajok pofája olyan nagymértékben egymástól, és miért dísztelen sok főemlősfajhoz képest az emberek arca.
Az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját a legutóbbi jégkorszak során vizsgáló komputeres modellek új támpontokat szolgáltatnak arra, hogy miért halt ki a neandervölgyi ember; az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Coloradói Egyetem antropológusai kutatásaikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
Mi különbözteti meg az emberi agy evolúcióját a többi főemlősétől? Kínai és német kutatók most új eredményekkel álltak elő.
Számtalan kutatást végeztek már a női orgazmussal kapcsolatban. Egy friss tanulmány azt a hipotézist kérdőjelezi meg, miszerint a női kéjérzet az evolúció mellékterméke.
Az eddig feltételezettnél 35 millió évvel korábban történhetett meg az erszényes és a méhlepényes emlősök különválása - vélik amerikai kutatók a Nature című tudományos szaklap eheti számában megjelent tanulmányukban. Az emlős "ősanya" mellső végtagjai jól alkalmazkodtak a fára mászáshoz, rovarokkal táplálkozott. Étrendjéből fakadóan az ősemlős 15 grammnyi lehetett.
A genetikai vizsgálatok jelentőségét mi sem támaszthatja alá jobban, mint a madarak gyakorta megdöbbentő rokoni viszonyai: mióta például kiderült, hogy a madarak közelebbi rokonságban állnak a krokodilokkal, mint a teknősökkel, a hüllők osztálya mint rendszertani fogalom elvesztette létjogosultságát.
A halakban már megvolt a lábak kialakulásához szükséges genetikai alap - közölték amerikai kutatók.
Megpecsételheti a párkapcsolat sorsát az első heves csók – ezt szinte mindenki tudja. Azt már kevésbé, hogy már a csóknak is van világnapja, és noha július 6-a egyelőre nincs a nagy világnapok között, máris kezd nemzetközivé válni. De milyen előnyöket, illetve hátrányokat rejthet az élvezetes érintkezés?
Fertőző és magzatvédő hatása is lehet a heves csókolózásnak. A filematológia tudománya azt is tudni véli, hogy a smár íze fontos genetikai információt hordoz.
Az embernél feltehetően mintegy hatvan új génmutáció öröklődik át a szülőkről a gyermekekre, azaz jóval kevesebb, mint amennyivel ennek a fajnak a több nemzedéken átívelő evolúciója felmérésekor számoltak - állítja egy vasárnap megjelent tanulmány.
A férfiak 2-5 százaléka, míg a nők 1-3 százaléka vonzódik saját neméhez. De hogyan viszonyul ehhez a többség? Amit nem ismerünk, attól tartózkodunk is, ennek pedig evolúciós okai vannak. Akad, aki ezzel magyarázza a homoszexuálisokkal kapcsolatos felemás vagy teljesen elutasító érzéseinket. Különféle nézetek a homofóbia, illetve a másság okairól a homofóbiaellenes világnap apropóján.
Egy amerikai kutató szerint a nők azért szeretik jobban a magas férfiakat, mert közelharcban erősebbek alacsonyabb társaiknál.
Az evolúciós fejlődés során tűnt el az emberekből az, ami a makákóknál és az egereknél még megtalálható: a péniszcsont.
A levélvágó hangyák olyannyira szakosodtak az evolúció folyamán, hogy néhány génjüket eközben el is vesztették - mutatta ki egy nemzetközi kutatás, amely első ízben térképezte fel a levélvágó hangyák egyik fajának teljes génállományát.
A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy a szürke farkasból (Canis lupus) miként fejlődött ki a hivatalosan regisztrált több mint négyszáz jelenkori kutyafajta - a rejtélyt walesi tudósok az óegyiptomi állatkultuszok segítségével remélik megfejteni.
