#építészet

A sorozatos "átkosok" miatt idehaza nem lehetett építész a világhírű Breuer Marcell

A 20. század egyik legjelentősebb építésze Pécsett született 120 évvel ezelőtt, 1902. május 21-én. A korszak legnagyobb hatású iparművészeti és építészeti műhelyének, szellemi központjának, a Bauhausnak volt ő az egyik legeredetibb, legnagyobb hatású mestere, Walter Gropius legkedvesebb tanítványa. A világ sok-sok országában állnak a művei, családi házak és monumentális épületek, mint például a fenti képen látható párizsi Unesco-palota. Magyarországon egyetlen Breuer-épület sincs.


Benkő Melinda építész-urbanista: Éreztetni kéne a lakótelepeken, hogy nem állt meg az idő a 60-as években

Nagyon nehéz a paneles lakótelepek egységes fejleszthetőségéről beszélni a privatizáció után – állítja Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense (2012 és 2019 között vezetője). A piac ezeket a területeket elhagyta, és máshol valósítja meg megaberuházásait, hasonlóan embertelen léptékű lakóházakat vagy más funkciójú épületeket. A város élhetőségén dolgozni ettől még lehet, de legjobb, ha a megörökölt városrészeinknél kezdjük. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunkban, a Telepszemlében ezúttal a panelek és a várostervezés kérdésével foglalkozunk.




Kreativitás és csúcstechnika: ezeken a területeken a kettőt nem lehet szétválasztani

A válasz egyszerűbb, mint gondolná: mindhárom területen rengeteg adatot megmozgató szakemberek dolgoznak, akiknek professzionális munkaállomásra van szükségük, hiszen a legújabb kasszasiker, a legújabb csúcsverda, vagy épp a meglévő tudományos ismereteinket gyökeresen átalakító felfedezés csak akkor válhat valósággá, ha a kutatási vagy fejlesztési folyamatok során megbízható technológia jelenti az alapot, amire az adott terület szakértői építhetnek.



Először kapott Pritzker-díjat afrikai építész

Diébédo Francis Kéré, a Burkina Fasó-i születésű, Berlinben élő építész tudja, hogyan kell fenntartható épületeket tervezni ott, ahol szűkében van a lakosság az erőforrásoknak. Kéré oktató és társadalmi aktivista, egyben az első afrikai, aki elnyerte a legrangosabb építészeti elismerésként számon tartott Pritzker-díjat. Hűsítő agyagfal légkondicionáló helyett, eukaliptusszal bélelt fémtető – ez Kéré művészete.




Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó

Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.