#élhető környezet






Eltöltöttem egy napot 2075-ben, és közben nem szorongtam azon, hogy akkor már nem lesz hol élni

A Világeleje Ünnep 2075 célja, hogy egy napon keresztül neves tudósokkal és gondolkodókkal egy olyan jövőképet fessenek fel, ami nem az ökokatasztrófáról és az összeomlásról szól, hanem cselekvésre buzdít. Lehetséges egy napra kiszakadni a közéleti mocsárból? Tudunk és akarunk még reménykedni? Van ennek értelme? Ilyen kérdésekre kerestem a választ.









Régen kellett az országnak ennyire, hogy essen az eső novemberben: már apokaliptikus forgatókönyvvel is számol a vízügy

Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.







zCast: A környezetvédelem jövője a fiatalok szerint: innen már csak felfelé vezet az út?

Annyira rossz a hazai környezetvédelem helyzete, hogy innen már csak felfelé vezethet az út – véli Őri Ádám humánökológus, aki Szeszák Panka Enivel, a Bolygó Közösségi Tér programkoordinátorával együtt beszélt a zöld átmenetről és a fiatalok jövőjéről a zCast podcastban. A környezetvédelemben aktív fiatalok visszasírják a zöld ombudsmant, a zöld elkötelezettségű köztársasági elnököt, az érdemi környezetvédelmi intézményrendszert, kitérnek a generációs feszültségekre, és elárulják, mit kérnének számon egy mai döntéshozón.