A Szigeten történt állítólagos bedrogozások kapcsán folyik a nyomozás, a rendőrség tanúkat hallgat ki, kamerafelvételeket elemez, és mintavétel is történt. Konkrétumból egyelőre kevés van, találgatásokból és indulatból viszont annál több.
Nekünk fontos, hogy olcsók legyünk, és ne aszerint dőljön el, ki jön, hogy ki engedheti meg magának – mondja az Ördögkatlan Fesztivál szervezője, aki szerint ha a mostaninál is nagyobbak lennének, éppen a legfőbb értéküknek tartott személyességet veszítenék el. Bérczes Lászlóval arról is beszélgettünk, miért nem irigyli sem Nagy Ervint, sem Tarr Zoltánt, miért nem kell több pénz a kultúrára, mint amennyit eddig ráköltöttek, és hogy miért lesz rossz kedve, amikor általa is nagyra tartott emberek folyamatosan „lefejezést” akarnak.
Idén is összegyűjtöttük és megosztjuk olvasóinkkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Idén is összegyűjtöttük és megosztjuk olvasóinkkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A kormányváltás sok külföldön élőt elgondolkodtatott: „Menni vagy maradni?” Érintettekkel beszélgettünk arról, hogy mi hozza haza őket, vagy épp mi tartja továbbra is távol Magyarországtól.
Dubóczki Zsolt, az Országos Onkológiai Intézet sebész főorvosa nemrég ritkaságszámba menő beavatkozással mentett meg egy szíven szúrt férfit, miközben a légimentőknél teljesített szolgálatot. A HVG-nek az eset körülményeiről és arról is beszélt, hogy mit kellett mérlegelniük a súlyos krízishelyzetben, milyenek a beteg gyógyulási esélyei, és miért tekint elhivatásként a mentési munkára, ami végigkíséri a pályáját.
A gyermekvédelmi ürüggyel megszavazott fideszes törvényt, amely többek között a könyvpiac szereplőit is súlyosan érintette, a napokban jogsértőnek találta az Európai Unió Bírósága. Papp Dóra, akinek három ifjúsági könyvét bélyegezték „bűnösnek”, bízik benne, hogy az új kormány komolyan veszi a döntést, bár szerinte egyelőre álomnak tűnik, hogy évek elteltével végre visszatér a béke a könyvpiacra is.
Mehringer Marcit, Vitáris Ivánt, Pajor Tamást, Sisit és Prieger Zsoltot többek között arról kérdeztük, éreznek-e rendszerváltó hangulatot, miért tartották fontosnak a kiállást két nappal a választások előtt, és miért üt ma is legalább akkorát a Mocskos idők, mint több mint harminc évvel ezelőtt.
Hogyan változott a morális költsége a mostanában gyakori, arccal-névvel való kiállásoknak? Mitől függ, hogy mennyire érezzük ezeket hitelesnek? Mennyire radikalizálódtak valójában a magyar fiatalok, és beszélhetünk-e társadalmi szintű elégedetlenségről vagy épp szolidaritásról a választások előtti utolsó napokban? Gerő Márton szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Tanszékének és az az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk.
Egyes klubokban már paranoid a légkör, máshol Horváth Laci kormánybiztosnál is radikálisabbak lettek az üzemeltetők. A razziáknak nem sok hatása van a drog visszaszorítására, viszont tönkreteszik a szórakozóhelyeket, veszélybe sodorják a kiszolgáltatott fogyasztókat. Volna megoldás a drogproblémára, de azt nem a rendőrségtől, hanem az addikciós és prevenciós hálózattól lehetne várni, csakhogy azt leépítette a kormány.
Az orvosok fokozottan kitettek a depressziónak, a szorongásnak, és ők sem immunisak a mentális, pszichés kihívásokra, ezzel is összefügghet problémás alkoholfogyasztásuk. Utóbbiról eddig kevés adat volt ismerhető itthon, pedig volna miről beszélni, már csak azért is, mert a magyaroknál kimutatott alkoholproblémák gyakorisága duplája az európai átlagnak. Miért a sebészek veszélyeztetettsége a legnagyobb, és mit okoznak a munka során szerzett morális sérülések? Csabai Orsolya kutatóval beszélgettünk.
Már laikusként is többet tudunk a pszichés problémákról, mint elődeink bármikor, így a címkézés is szabadon terjed: kis túlzással manapság bipoláris, akinek hangulatingadozásai vannak, autista, aki visszahúzódó, ADHD-s, akinek szórt a figyelme, és így tovább. Rubovszky György Zsolt klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgettünk a címkézés és az öndiagnosztizálás túlkapásairól.
Milyen akadályokat kell megugraniuk a külföldön tanuló fiataloknak, és milyeneket a szüleiknek? Kinek, mekkora krízis a leválás? Nehezebb-e így az elengedés, és kudarc-e a hazaköltözés? Mennyire játszik szerepet a döntésben a hazai politikai-közérzeti helyzet? Érintettekkel és szakemberrel beszélgettünk.
Magyarországon nem volt még példa arra, hogy népzenével arénát töltött volna meg egy hazai együttes, ám a Parno Graszt most épp erre készül. A Paszabról indult, autentikus cigányzenét játszó, több évtizede működő családi együttes vezetőjét, Oláh Józsefet kérdeztük arról, hogyan találták meg a helyüket a nagyszínpadon, miért volt frissítő a Bohemian Betyarsszal vagy a Pogány Indulóval együtt zenélni, és zavarja-e őket, hogy főleg nem a cigányok járnak a koncertjeikre.
Öt évbe telt a katedrális restaurálása, ami Európa egyik legösszetettebb ilyen projektje volt. Most látványos drónfelvételeken követhetjük végig, milyen út vezetett a kezdetben siralmas állapotoktól a hajdani pompa visszanyeréséig, bepillanthatunk a restaurátorműhelyekbe, és az is kiderül, hogy mit találtak régészek a templom alatt, vagy, hogy az építkezéshez használt tölgyfákat miért csak télen, újhold idején vághatták ki.
Mennyire állja meg a helyét, hogy izgalmas, minőségi ruhadarabokhoz csak sok pénzből lehet hozzájutni? Volt-e Magyarországon rendszerváltás az öltözködés terepén, hagyott-e rajta bármilyen nyomot a posztszocialista nosztalgia? Mi jelenti ma az átlagember luxusát, ha ruhákról van szó, és hungarikum-e a szandálzokni? Csalár Bence divatszakértővel beszélgettünk.
Ha azt a narratívát választjuk, hogy a javítóintézetben élő gyerekek úgyis bűnelkövetők, akkor ilyen alapon a Taigetoszt is vissza lehetne hozni – mondja Schermann Márta rendező, aki több mint tíz éve járja a speciális gyermekotthonokat, javítókat, utógondozói házakat különböző művészeti projektekkel. Mit tapasztalt a Szőlő utcában, ahol Juhász Péter Pállal is találkozott? Hogyan dolgozik a súlyos traumákat hordozó fiatalokkal, és miért fagyasztották be a támogatásukat egy szókimondó Brecht-darab bemutatása után?
Melyek az alapvető különbségek az állati és a növényi eredetű proteinek között, és hogyan hatnak az egészségünkre az ultrafeldolgozott élelmiszerek – erről beszélgettünk Szűcs Zsuzsannával, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökével.
Továbbra is mély meggyőződéssel valljuk, hogy a legjobb ajándék a könyv. Idén is a hagyományos karácsonyi könyvajánlónkkal segítünk eligazodni a kínálatban.
A demenciával élők ápolói maguk is láthatatlan betegekké válhatnak; könnyen izolálódnak, fizikai és anyagi nehézségeik tetemesek. Mivel lehetne könnyíteni az ő terheiken és a demens betegek helyzetén a teljesen bedugult magyar szociális rendszerben? Szakemberek kerestek válaszokat.
