#egészség 2025

„Ne aggódjatok, anya és apa, nem vagyok függő. Legalábbis azt gondolom” – az alkalmi dohányosok nagy tévedése

Az alkalmi dohányosok is függőnek számítanak, és közülük a legtöbben 18 év alattiak – figyelmeztet Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület elnöke. Ki, milyen saját szabályokkal próbálja visszaszorítani a cigizést? Egyáltalán miért szeretünk cigizni? Miért veszi észre olyan későn sok dohányos, hogy függő? Hogyan a legbiztosabb a leszokás, és mikor kerülhet szóba az orvosi ártalomcsökkentés?

Lehet fogyni a fehérjealapú étrenddel? Talán igen, de van egy biztos módszer is

Melyek az alapvető különbségek az állati és a növényi eredetű proteinek között, és hogyan hatnak az egészségünkre az ultrafeldolgozott élelmiszerek – erről beszélgettünk Szűcs Zsuzsannával, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökével.

„A demenciában a legnehezebb talán az élő gyászfolyamattal megbirkózni”

A demenciával élők ápolói maguk is láthatatlan betegekké válhatnak; könnyen izolálódnak, fizikai és anyagi nehézségeik tetemesek. Mivel lehetne könnyíteni az ő terheiken és a demens betegek helyzetén a teljesen bedugult magyar szociális rendszerben? Szakemberek kerestek válaszokat.

„Biztosan meg fogok halni” – honnan tudjuk, hogy „csak” szorongás, szorongásos zavar vagy már pánikbetegség, amit tapasztalunk?

Szorongásokkal teli világban élünk, és bármilyen nehéz is tudomásul venni, nem lehet teljesen elmenekülni a rossz érzéseink elől. Szakértők segítségével jártuk körül, hogy miért egészséges a félelem, miért pusztít a szorongás, és milyen technikákkal lehet csillapítani.

Mindennél jobban akarunk gyereket, nagyon szeretnénk jó szülők lenni, mégis kiégünk benne

Nem a rossz szülő ég ki, éppenhogy az, aki nagyon szeretné jól csinálni – mondja Bogdán Patrik, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a szülői kiégés kutatója. Milyen nevelési stílus jár gyakrabban kiégéssel, a megengedő vagy az autoriter? Miért tűnik úgy, hogy kevésbé érintettek ebben az apák? Miért nagyobb a kiégés veszélye Nyugaton, mint a keleti társadalmakban? Hogyan függ össze a jelenség a szülés utáni depresszióval? Mit okoz a gyereknek, ha kiégett szülő mellett nő fel?

Nátha, influenza, Covid – van bármi értelme az immunrendszert erősítő praktikáknak a hideg zuhanytól a gyömbérshotig?

A téli időszakban megugrik a légúti megbetegedések száma, sokan vitaminokkal, kombuchával és egyéb módszerekkel igyekeznek erősíteni az immunrendszerüket. De mi az, ami valóban működik? Melyik vitamint lehet túladagolni, és mi a haszna a hideg-meleg váltózuhanynak? Miért mondják, hogy „túl boldognak sem jó lenni”, ha el akarjuk kerülni a betegségeket? Kádár János immunológus és Rósa Ágnes gyermekorvos segít eligazodni a tények és tévhitek között.

Az igazság a kreatinról: tényleg csodaszert kapunk tízezer forintért?

Az egyik legtöbbet kutatott táplálékkiegészítőről azt tartják, hogy nemcsak az izomnövekedést segíti és a mentális egészséget támogatja, de még a betegségek leküzdésében is hasznos lehet. De valóban csodaszer a kreatin? Mennyire biztonságos a szedése? Lehetnek mellékhatásai? Igaz-e, hogy a nők és a vegánok többet profitálhatnak a szedéséből?

„Tudományos konszenzus van abban, hogy a vastagbélrákok kialakulása a bélflórában kódolt” – mit tehetünk a mikrobiomunkért?

A bélflóránk egy virágos alpesi rét – ha az ökoszisztémája felborul, akkor jön a „parlagfű”, azaz olyan baktériumfajok kezdenek elszaporodni, amelyek rákot, magas vérnyomást, diabéteszt, elhízást okoznak – mondja Schwab Richárd gasztoenterológus. Mire jók valójában a probiotikumok? Mit mérnek a drága bélmikrobiom-vizsgálatok? Milyen életmóddal segíthetjük elő a saját „rétünk” fajgazdagságát? És merre vezet a bélmikrobiom-orvoslás jövője?

Fájdalmas és drága, mégis érdemes belevágni – öt erős érv a felnőttkori fogszabályozás mellett

Sose késő, hogy nekifogjunk a fogszabályozásnak, történjen bár esztétikai vagy egészségügyi okból. Ma már attól sem kell tartani, hogy szégyenérzet társul az eszköz viseléséhez, és a lehetőségeknek csak a pénztárca szab határt. Dr. Tokai Évával, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársával beszélgettünk arról, mit nyerünk a fogszabályozással, és mire kell elszánni magunkat, ha elkezdjük.

„Drágább nem egészségesen élni, mint egészségesen” – megfejtették a longevity titkát a BIOMeet konferencián

Orvosok, kutatók, influenszerek, üzletemberek gyűltek össze a Bálna Budapestben, hogy a hosszú és egészséges élethez vezető útról beszélgessenek. Beszámoló a HVG és a Medipredict közös eseményéről.

Gyerekekkel foglalkozó fiatal egészségügyi szakdolgozók kaptak elismerést

A gyermekegészségügyi szakdolgozók munkáját ismerték el a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói pályázaton, ahol a HVG is különdíjat oszthatott. A szakmai zsűri után hamarosan a közönség is szavazhat.

A sunyi betegség, amely későn mutat tüneteket, de sokkal jobbak a túlélési esélyei, mint sokan gondolják

Sok tévhit él a tüdőrákkal kapcsolatban, legyen szó a szűrésről vagy a dohányzásról. Vagy éppen arról, hogy egy ilyen daganatos betegség egyenlő a halálos ítélettel.

Kösz, jól: Így mentsd meg a fogaidat!

Mit rontunk el a fogmosásban? Mekkora veszélyt jelent a kávé, a tea vagy éppen az alkohol? Mik a fő különbségek a magán- és az állami ellátás között, és mikor érdemes meghozni a rettegett döntést, a szakember felkeresését? A HVG Kösz, jól című podcastjének legújabb epizódjában ezekről a kérdésekről beszélget Bánhalmi Kata fogorvos vendégeivel, Barabás József Bélával és Würsching Tamással.

Boldogkői Zsolt: A gonosz tudós prototípusává váltam

Sokan ellenségesek a tudományos gondolkodással szemben, ami ellen nem könnyű a küzdelem – mondja Boldogkői Zsolt, aki arról is beszélt, hogy gyűlöletcunami és fenyegetések zúdultak rá, amikor orvoskari professzorként belenyúlt az alternatív orvoslás darázsfészkébe. Szerinte újabb kihívást jelent, hogy az irracionális gondolkodás megjelent a politika elitben és rohamosan terjed a fejlett világban; többek között arról kérdeztük, mi az oka a tudomány iránti bizalmatlanságnak, hogyan befolyásolta ezt a koronavírus-járvány, mit gondol a Trump-kormány köztudottan oltásellenes egészségügyi miniszteréről és az MTA-t kormányoldalról érő támadásokról.

„Egy infarktusos nem feltétlenül abba hal bele, hogy elzáródik az ér” – interjú Fekete Andreával, aki felfedezte, hogyan gyógyítja egy antidepresszáns a károsodott szerveket

Már a hetvenes évek óta használják azt az antidepresszánst, amely segíti a károsodott szervek regenerálódását. Mi az oka annak, hogy a nők a férfiaknál hamarabb regenerálódnak oxigénhiányos állapotok esetén? Mit jelent a hegesedés egy belső szervnél, miért veszélyes, és mit lehet tenni ellene? Fekete Andrea gyermekgyógyász, kutatóorvos, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati klinikájának professzora, a SigmaDrugs nevű biotech startupcég társalapító ügyvezetője magyarázta el a fejlesztés jelentőségét.

Keczéry Attila háziorvos: „Az egy orvos, egy nővér ideje lejárt”

Alaposan megbolygatja a háziorvosi rendszert a kormány új rendelettervezete, de Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint a kompetenciabővítés főleg a szakorvosok és a betegek életében hoz változást. A kormány tervei ugyan pozitívak, de sok fontos részlet így is kimaradt. Miért lenne célszerű a szakma szerint, ha antidepresszánsokat is felírhatnának a háziorvosok? Van-e realitása a háziorvosi ultrahangvizsgálatnak? Hogyan lehetne igazán megreformálni az ellátást?

Az időben felfedezett daganat krónikus betegséggé szelídíthető – mi az, amit megtehetsz?

Bár Magyarországon a 45–65 éveseket hívják emlőszűrésre, a fiatalabb és az idősebb korosztálynak is járnia kellene. De kinek javasolt az ultrahang, a mammográfia vagy a tomoszintézis? Mit jelent a denz típusú mell, ami a nők 40 százalékának van, és hogyan szűrik az implantátummal ellátott mellet? Tóth Mónika Anna radiológus, klinikai főorvos mondta el.

Pető Botond sztárgyógyszerész: Az orvosok és a patikusok is tehetnek a gyógyszerfüggőségekről

Az egészségügyi rendszer úgy működik, hogy nem a problémák kiváltó okát próbáljuk megoldani, hanem a tüneteket kiiktatni; ezért írnak fel vérnyomáscsökkentőt annak, akinek a szíve nem egy 120 kilós testre lett tervezve – mondja Pető Botond gyógyszerész, akit közel 300 ezren követnek a közösségi médiában. Mit szól ahhoz a véleményhez, hogy a gyógyszeripar élősködik az embereken és megbetegíti őket? Miért életveszélyes tévhit, hogy az allergiás reakcióra jó a kalcium? Milyen ígéretes kutatási eredmények írhatják át a cukorbetegség gyógyszerelését?

Tényleg három hét alatt izompacsirták lehetünk a tajcsitól?

Gyors fogyást, kockahasat, jobb egészséget ígérnek azokban az AI generálta videókban, amelyekben újabban tajcsizásra biztatják az embereket. De vajon mennyi igaz ebből? És mi az, amire tényleg jó a tajcsi?

Már az sem mindegy, hol mérik a vérnyomást – mekkora most a küszöbérték?

Új irányelveket vezetett be a Belügyminisztérium: nem mindegy, hogy otthon mérjük-e a vérnyomásunkat, vagy a rendelőben. Hol, meddig számít „jónak” a vérnyomás, és mi az oka annak, hogy az USA-ban más ajánlások érvényesek? Milyen életmódbeli változtatásokkal léphetünk fel a hipertónia ellen? Mit kell tudni a gyógyszerekről? A Pécsi Tudományegyetem professzora, Csiky Botond nefrológus, hipertonológus válaszolt.

1 2 3 ... 8