Világszerte nő azoknak a száma, akik már abban sem bíznak, hogy a gyerekeiknek jobb életük lesz – a 20. század embere ezzel még nem így volt. A politika területén is nagyfokú kimerültségnek lehetünk tanúi: ki akar manapság jobb világért küzdeni? Hartmut Rosa német filozófus szerint az elidegenedés felé vezető gyorsulásra nem a lassulás a gyógyír, hanem a rezonancia.
Magyarországon riasztó mértékben nő a tizenéves anyák aránya és terjednek a nemi betegségek. Mitől fosztják meg a „családi életre felkészítő” szexuális nevelésben részesülő magyar gyerekeket, és miért baj, ha csak a biológiaórán kerül szóba a szex? Mi a helyzet Romániában, ahol a miénknél is rosszabbak a tinédzserterhesség mutatói, milyen változást hozott a lengyel iskolákban a konzervatív kormány leváltása, és hogyan jár elöl jó példával Ausztria?
Novembertől az állam nem tart igényt azokra a magánszolgáltatókra, amelyektől eddig CT- és MRI-vizsgálatokat vásárolt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság állítja, az átállás zökkenőmentes lesz, de vannak kivételezett magánszolgáltatók, ami arra utal, hogy ezen a területen az állam nem képes nélkülük boldogulni.
Hogyan előzhető meg a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, az urológiai daganatok, és mit jelent pontosan a férfiklimax? Hogyan hat a tesztoszteronra a zsírszövet, és milyen új típusú páciensek adják egymásnak a kilincset a rendeléseken? Miért kell őszintén beszélni a potenciazavarról, és hogyan kezelhető? Ezekről is beszélgettünk Takács Tamás urológus-andrológussal.
Jelentősen növeli a háziorvosok kompetenciáját a kormány új rendelettervezete, melyet már idén elfogadhat az Országgyűlés. A jövőben több olyan gyógyszert, és laborvizsgálatot is felírhatnak majd a családorvosok, ami miatt eddig szakorvoshoz kellett menniük a betegeknek. A távolabbi tervekben a háziorvosi ultrahangvizsgálat is szerepel, a képzések már januárban kezdődhetnek.
Ráfeszülni nem kell, de némi odafigyelés nem árt, ha egy pár a gyerekvállalás mellett dönt. Az egészséges életmód alapvető, de van, amikor nehéz eldönteni, hogy mi az, ami csak a stresszt növeli, a terhesség esélyét nem. Gyurkovics Bence szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.
Magyarországon 10–25 százalékra teszik a szülés utáni depresszió előfordulásának gyakoriságát, de az érintetteknek csak töredéke jut ellátáshoz, különösen úgy, hogy közben a kisgyermekétől sem kell elszakadnia. Ebben végez úttörő munkát a János-kórházban működő Együtt Baba-Mama-Papa program. Kurimay Tamás pszichiáter professzorral, a program alapítójával a betegség tünetei és kiváltó okai mellett arról is beszélgettünk, gazdaságilag miért lenne indokolt, hogy az országban három–négy ilyen centrum működjön.
„Világszerte egymilliárd érintett nőről beszélünk. Mégis teljesen egyedül éreztem magam” – írja Naomi Watts Oscar-jelölt színésznő megejtően őszinte könyvében, amelyben összefoglalja a menopauzával folytatott több évtizedes küzdelmét. Mire jutott a színésznő a hormonpótlással kapcsolatban? Milyen esélyei vannak egy átlagos helyzetű nőnek tünetei enyhítésére, ha egy Naomi Wattsnak is évekbe telt, hogy hozzájusson a megfelelő terápiához?
Ártalmas az a hozzáállás, miszerint egy orvos fizetését pusztán az határozza meg, hány éve dolgozik – mondja Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser, aki szerint Takács Péter jó szakember, de online politikai kommunikátorként csak ront a rendszeren – a bocsánat kifejezés pedig kiveszett a kormány szótárából. Mit gondol a Tisza egészségügyi kampányáról, mi az értelme a CT-államosításnak, és hogyan igyekeznek kiegyenesíteni a fővárosi betegutakat?
Bár a hadseregek nem foglalkoznak ezzel problémával a nyilvánosság előtt, a tudomány kezdi megérteni azoknak az agysérüléseknek a mechanikáját, amelyek sok katonánál mentális problémák széles skáláját okozzák a hallucinációktól a súlyos depresszión át az öngyilkosságig. Sikerült azt is megfejteni, hogy a jelenséget a katonák által használt fegyverek lökéshullámai váltják ki. Milyen fegyverek a legveszélyesebbek? Hogyan alakulnak ki ezek a sérülések, mik a rövid és hosszú távú következmények, és meg lehet-e előzni a problémát? Büki András idegsebész professzor segített megérteni.
Ötvenéves kor felett egyre gyakrabban fordul elő, 70–80 éves korra pedig szinte mindenkinél kialakul valamilyen fokú szürke hályog. Jó hír, hogy ez a szembetegség száz százalékban gyógyítható – mégis ez az egyik vezető vaksági ok. Mi a szürke hályog legfurcsább tünete? Mennyit kell várni a műtétre? Milyen életmóddal lehet késleltetni a kialakulását? Daróczi János szemész főorvossal beszéltük át a témát.
Egy friss jelentés szerint nemcsak a szorongás és az alkoholfüggőség, hanem a zaklatás is nehezíti az egészségügyi dolgozók helyzetét.
Az onkológia rákfenéje a betegút – mondja Szántó István onkológus, aki 46 éves praxisa során sem tudta megszokni a rák gonoszságát. Hogyan közli a diagnózist? Miért maradhat sok eset ellátatlanul? Miért elhibázott a mellrákszűrés protokollja Magyarországon Újhelyi Mihály plasztikai sebész szerint? Milyen, amikor a páciens mosollyal távozik az emlőrekonstrukció után? Az onkológussal és a plasztikai sebésszel a hajlamosító génmutációkról és a különféle szűrési lehetőségekről is beszélgettünk.
A párt egészségügyi szakpolitikusa elmondta: az átalakítás nem feltétlenül hozna magával kórházbezárást.
„Jobban félnek tőlünk, mint a fogorvostól, pedig nem kellene” – mondja Ónody Péter proktológus. Sokan ugyanis csak akkor jelennek meg a szakrendelésen, amikor már komolyabb fájdalmuk vagy vérzésük van, pedig európai szinten lehangoló a magyar statisztika.
A magyar lakosság 25–30 százaléka él valamilyen krónikus fájdalommal. Előfordul, hogy az orvosi beavatkozások és a gyógyszerek már nem segítenek. Ilyenkor a pszichológiai és pszichiátriai terápiák jelenthetnek megoldást. Stoll Dániel pszichológussal beszélgettünk.
Nemcsak az idősebbeket érinti a mindennapokat megkeserítő probléma, de néhány egyszerű módszerrel lehet tenni ellene.
Tényleg több nő lesz mellrákos ma, mint húsz évvel ezelőtt? Mit él át a beteg, amikor kézhez kapja a diagnózist? Hogyan érinti a nők identitását és testképét a betegség? Mire van szüksége a betegnek, és ehhez képest mit tud nyújtani az orvos? Érdemes orvost váltani, ha nincs meg a „kémia”? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
„Egyen kevesebbet, mozogjon többet” – aki túlsúllyal küzd, gyakran megkapja ezt a jó tanácsot, a szervezet azonban nagyon nehezen engedi el a felszedett kilókat. Miben téved sok orvos is az elhízással kapcsolatban? Hogyan működik a fogyás matematikája? Mennyi ideig tart a szervezetnek, amíg „sajátjának érzi” az elért álomsúlyt? Mikor alkalmaznak gyógyszeres terápiát? Sipos Anikó belgyógyász, diabetológus, obezitológus, a Szent Kristóf Szakrendelő ambulanciavezető főorvosa mondta el a HVG-nek.
Nem mind egzotikus és drága, de mindegyik segít fenntartani a bélmikrobiom egyensúlyát. Az alábbi élelmiszerek gyakori fogyasztását javasolja a gasztroenterológus és a dietetikus is.
