Vérzik a fogínye? Nagyobb bajt jelezhet, mint gondolná
Jobb nem félvállról venni, ha erősen vérzik az ínye: akár 59 százalékkal is növelheti a demencia kialakulásának kockázatát.
#demencia
Lehet, hogy eddig rosszul tudták: nem biztos, hogy az agyban kell keresni az Alzheimer-kór okát
Amerikai kutatók szerint egy olyan immunsejt is felelős lehet az Alzheimer-kór kialakulásáért, ami a szervezet más részein található.
13%-kal csökkenti csak ez az egy dolog az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét
Amerikai kutatók a D-vitamin hatását vizsálva arra jutottak, hogy annak köze van az agy jóllétéhez.
Éjszakai illatosítással javítani tudtak idősebb felnőttek memóriáján
A szaglás és az agyműködés kapcsolatának egy különös módjára mutattak rá amerikai szakemberek.
Akár 13 évvel is késleltetheti a demencia kialakulását három tényező a középkorúaknál
A kutatások szerint a 45 és 65 év közötti korosztályban a rossz szív- és érrendszeri egészség kockázati tényezőinek kezelése hozzájárulhat a kognitív hanyatlás kockázatának csökkentéséhez.
Picit furcsán sétál újabban a kutyája? Talán demens kezd lenni
Az elöregedett társadalmak egyre nagyobb problémája az időskori elbutulás, a demencia. Azonban a kognitív hanyatlás nem csupán emberi sajátosság, négylábú barátainkat is érinti. A kutyák esetében is vannak korai jelei ennek, elég csak az állat sétáját figyelni.
Nem csodaszer, de támogathatja az egészséges öregedést: ezért fogyasszunk polifenolokat
Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaikon keresztül a polifenolok támogathatják az idegsejtek működését, és mérsékelhetik az agy öregedésével összefüggő káros folyamatokat.
Olyan hatása is lehet az övsömör elleni védőoltásnak, amire senki nem gondolna
Amerikai kutatók 509 926 idős ember egészségügyi adatait vizsgálták meg, és érdekes összefüggésre bukkantak az övsömör elleni vakcina és a demencia kialakulása között.
Izé meg öö a beszédben? Ez akár demenciáról is árulkodhat
Valamennyien találkoztunk már olyan emberekkel, akik a beszédükben sokszor tartanak szünetet, sok öö-t és izét használnak, nehezen hívják elő a szavakat. Kanadai kutatók szerint ez a fajta beszédmód akár a demencia kockázatáról is árulkodhat.
Szokott kézzel írni? Kiderülhet belőle, ott van-e a háttérben az Alzheimer-kór
Portugál kutatók vizsgálata állapította meg, hogy az agy bizonyos területei túlterhelődnek akkor, ha egy demenciában szenvedő embernek kézzel kell írnia.
Kiderült valami a húsfogyasztásról, és ez most jó hír
Svéd kutatók vizsgálata alapján azoknál, akik az APOE4 nevű génvariánssal rendelkeznek, a húsfogyasztás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
25 évvel az első tünetek előtt jelezheti a demenciát egy egyszerű vérvizsgálat
A vérben is kimutatható az Alzheimer-kórral összefüggő p-tau217 fehérje jelenléte, és ez akár évtizedekkel korábban jelezheti a betegség későbbi megjelenését.
130 ezer ember a tanú: 18%-kal kisebb eséllyel lesz demens, aki megiszik napi 2-3 csésze kávét
A koffeintartalmú kávé és a tea fogyasztása lehet a titkos fegyver a demencia elleni küzdelemben – összegezhető amerikai kutatók vizsgálatának eredménye. Átfogó kutatásról van szó, amelyben több évtizedig követtek nyomon több mint 130 ezer egészségügyi dolgozót.
38%-kal kisebb esély az Alzheimerre: van néhány jó szokás, amit érdemes felvenni
Amerikai kutatók vizsgálata arra jutott, hogy az intellektuális elfoglaltság – legyen szó írásról, olvasásról vagy nyelvtanulásról – segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
131 000 ember vizsgálatából kiderült: a demencia ellen is jó lehet a koffein
Már napi néhány csésze kávé vagy tea fogyasztása is csökkentheti a demencia kockázatát egy friss kutatás szerint.
Alzheimer-kórt válthat ki az agyban dolgozó tisztítósejtek tevékenysége
Egy újabb amerikai kutatás erősítette meg azt a sejtést, hogy az agy apró és fontos takarítósejtjei, a mikrogliák túlbuzgóságukban akár az Alzheimer-kór kialakulásához is hozzájárulhatnak. A tanulmány új irányt adhat a betegség terápiájának.
Az eutanáziatörvényt a demens betegekre is ki kellene terjeszteni Ian McEwan szerint
Az író több közeli családtagja révén is érintett; mint mondta, szörnyű volt megélnie, amikor az édesanyja állapota olyannyira előrehaladottá vált, hogy „egyszerre volt élő és halott”. A törvény még nem ment át.
Másnak nem gyanús, hogy Trump elnökön kezd elhatalmasodni a demencia?
Donald Trump egy évvel a második elnöki beiktatása után egyre jobban rátelepszik a világ pszichéjére. Fáradhatatlanul és fárasztóan szítja egymás után a feszültséget az Atlanti-óceán mindkét oldalán, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten. De vajon tényleg fáradhatatlan az amerikai elnök, és főleg: tudja, mit csinál? A közvéleményt jó ideje foglalkoztatja Trump egészségi és mentális állapota, de az amerikai sajtónak csak egy kis szelete vállalkozik arra, hogy kimondja: az elnöknek nemcsak malignus nárcisztikus személyiségzavara lehet, hanem demenciája is.
Egy jól ismert aminosav lehet a kulcs az Alzheimer-kór megállításához
A WHO becslése szerint körülbelül 57 millió ember él a világon demenciával, és az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb oka ennek a rendellenességnek. Meggyógyítani még nem lehet ezt a betegséget, de ígéretes eredmények kecsegtetnek legalább a megállításával, a progresszió lassításával. Az egyik legújabb kutatás egy egyszerű aminosavban találta meg az ehhez vezető utat.
„A demenciában a legnehezebb talán az élő gyászfolyamattal megbirkózni”
A demenciával élők ápolói maguk is láthatatlan betegekké válhatnak; könnyen izolálódnak, fizikai és anyagi nehézségeik tetemesek. Mivel lehetne könnyíteni az ő terheiken és a demens betegek helyzetén a teljesen bedugult magyar szociális rendszerben? Szakemberek kerestek válaszokat.
