A boldogság az egyik legkellemesebb emberi érzés, természetes, hogy mindenki, minél többször szeretné átélni. Azonban – derül ki egy nemzetközi kutatásból – ezt sem lehet nagyon erőltetni, a végeredmény ugyanis éppen az ellentétje, boldogtalanság lehet.
A kedvesség olykor csodákat tesz, és nemcsak a kedveskedőre, hanem a kedvességet kapóra is jó hatással lehet. Török kutatók vizsgálataiból kiderül, hogy az effajta melegszívűség akár a személyes boldogság forrása is lehet.
Kutatások szerint a boldogság 40 százalékban az egyénen múlik, a magyarok azonban kevésbé hajlamosak tenni a saját boldogságukért. Egy friss kutatás azt vizsgálja, mi lenne az a hét terület, amelynek a fejlesztésével boldogabb és teljesebb lehetne az életünk. Mi magyarázza, hogy a magyarok némi emelkedés után ismét lefelé csúsznak a boldogságrangsorban? Mi a finnek titka? Hibáztathatjuk-e a genetikát? Mit tekintenek boldogságnak a férfiak, és mit a nők?
Számos következtetést levonhatunk a kutyánk, macskánk viselkedéséből, a jeleket azonban félre is lehet érteni.
Ezzel a néhány szemléletbeli változtatással sokat tehetünk azért, hogy javítsunk a közérzetünkön, ezáltal az életminőségünkön is.
Ma valósággal dúskálunk azokban a dolgokban, amelyek azonnal növelik az örömérzetünket. Ez azonban hosszú távon nem járul hozzá a boldogsághoz, sőt akár árthat is.
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, a mentális egészség és a jóllét érzése miként változik a nap folyamán. Az is kiderült: az emberek keddenként érzik magukat a legboldogabbnak.
Előbb-utóbb mindannyian megöregszünk, boldogan öregedni azonban már korántsem olyan magától értetődő. Ehhez próbálunk adni néhány fogódzót.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Lackfi Jánosnak most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: fogolydilemma, gyanúper, kétfaktoros, lósuttogó, frakkfbia.
Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?
Számos reakciót válthat ki a szervezetből a csípős íz, többek között azt is, hogy folyik tőle az ember orra. A miértre van tudományos magyarázat.
Német kutatók muslicák vizsgálatakor fedeztek fel egy olyan mechanizmust, ami azt mutatja, hogy az agy szerotonint termel, ha megfelelő minőségű táplálékot fogyaszt az állat. Hasonló módon működhet az emberi szervezet is is.
„A természetet, az evolúciót nem igazán érdekli a mi boldogságunk, a célja a túlélésünk, a fajunk fenntartása. Pedig a boldogságot keresni nagyon is emberi dolog” – mondta a HVG-nek adott interjúban Arthur C. Brooks, aki egy egész könyvet szentelt azoknak a módszereknek és tudományos felismeréseknek, amelyek elvezethetnek a boldogabb mindennapokhoz. Az biztos, hogy hiába várunk a boldogságra, ha nem teszünk érte semmit.
A távoli és misztikus Bhután alkotmányos monarchia, és egyben a Bruttó Nemzeti Boldogság országa. Zurbó Dorottya és a bhutáni származású rendező, Arun Bhattarai A boldogság ügynöke című dokumentumfilmjükben fantasztikusan nagy munkával ennek a jól csengő állami koncepciónak a mélyére ásnak, hogy a végén kiderüljön, honnan is ered a bhutániak derűje, borúja.
A finnek nem tudnak nem a legboldogabbnak lenni, a top 10-be 6 uniós ország fért be, különös összefüggések vannak a korcsoportok szerinti bontásban.
Egy globális kutatás szerint a fiataloknak nincs könnyű dolguk, szakértők a közösségi oldalakat okolják.
Korábban a skandináv országban volt az egyik legmagasabb az öngyilkossági ráta a világon, ez már koránt sincs így, sikerült az uniós átlagra szorítani.
Magyarország csak 22. a listán.
Felnőttként a legtöbb ember boldog akar lenni, lehetőleg azonnal és örökké. Mégis egyre többen boldogtalanok, miközben hatalmas erőfeszítéseket tesznek vélt boldogságukért: pénzt és célokat kergetve beáldozzák minden idejüket, családi és baráti kapcsolataikat. Részlet L. Stipkovits Erika Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
Egy felmérésből kiderül, hogy az olaszok és a franciák mellett a Puerto Ricó-iak, sőt a magyarok is kifejezetten elégedettek a mindennapi étkezésükkel, szemben az angolokkal.
