Próbálj jó anya lenni, hirdeti egy izgalmas és szokatlan kiállítás egyik művének címe. De mi az, hogy jó anya, és egyáltalán, mit tesz a nővel az anyaság? És hogy jön ide a NER meg a Fidesz óriásplakátjai?
A fiukat-lányukat egymagukban nevelő anyák életét ismerhetjük meg Monostori Judit A gyermeküket egyedül nevelő nők és a magányosság című tanulmányából.
A Kúria már korábban kimondta, hogy a munkáltató, egy országos állami szerv megsértette a nő egyenlő bánásmódhoz való jogát.
Magyarországon több százezer embert érinthet a meddőség, pszichológiai segítséget viszont csak nagyon kevesen kapnak. Pedig a veszteség ugyanolyan trauma, mint amikor valakinek meghal a rokona, a gyászfeldolgozásra azonban az újabb és újabb kezelések miatt sokszor nincs idő. Soltész Krisztina, a Budai Termékenységi Centrum klinikai szakpszichológusa szerint az érintett párok helyzetét megnehezíti a társadalmi nyomás is, és fontos az is, hogy a kívülállók tudják: hogyan segíthetnek és hogyan nem.
A szervezet csak arra áldoz energiát, amire megéri neki. Ha nincs esély a teherbe esésére, inkább kikapcsolja a fajfenntartó funkciókat.
A kormány nagyon akarja, ők viszont nem kérnek sem a házasságból, sem a szülésből. A hagyományokkal és a gazdaságpolitikai, demográfiai elképzelésekkel és elvárásokkal szakítva egyre több nő dönt úgy Dél-Koreában, hogy köszöni szépen, jó, sőt jobb neki egyedül. Őket kérdeztük.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az emberiség mindig ugyanúgy gondolkodott az anyaságról, ez viszont nem igaz. Az ideális anya képe az emberiséggel együtt változik, a kulturális és gazdasági hatások minden korban befolyásolták. Mára az anyáknak annyi elvárással kell szembenézniük, mint korábban soha - mindezt ráadásul egy elmagányosodó társadalomban.
Mind tudjuk, hogy létezik az az ősi női tudás, ami régen szinte szavak nélkül öröklődött generációról generációra. De mi a helyzet most? Felgyorsult világunkban hogyan és mit örökölnek lányaink? Rendhagyó kísérletünkben egy 53 éves anya és 22 éves lánya farkasszemet nézett egymással egy finom kávé mellett, hogy kimondjanak dolgokat, amik régen talán nem hangozhattak volna el. Mi pedig lejegyeztük.
Megjelent a törvényjavaslat, amely alapján életük végéig szja-mentességet kapnának a legalább négy gyermeket nevelő nők. Az adószakértő szerint azonban ne éljék bele magukat, hiszen ez a támogatási forma idegen az adórendszertől, így véleménye szerint el sem szabadna fogadni.
Működik itt némi kettős mérce.
Ez a tipikus adósságcsapda – mondják a szakértők, akik a londoni Guardiannek nyilatkoztak abból az alkalomból, hogy a brit kormány közzétette jelentését a szegénységről.
A Twitter-bejegyzéseket látva nem igazán tudnak mit kezdeni az emberek a tejcsatorna és a tejmirigyek látványával.
„Ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést és utasították el álláspályázatát egy kismamának az egyik országos állami szervnél – áll a Magyar Helsinki Bizottság legújabb közleményében.
Ahogy a CSOK négy évvel ezelőtti bevezetésével, a magyarok közt most is biztosan lesznek jó páran, akik jól járnak a felújított 3-3-4 projekttel, ám a nagy képet szemlélve a családvédelmi akcióterv aligha lesz a nemzethalál hatékony ellenszere. Miért lehet eleve kudarcra ítélve a kormány legújabb, illiberál-unortodox laborjában kifejlesztett népszaporítási kísérlete?
A lap felteszi a forradalmian merész kérdést: keményebb a gyerekkel otthon, mint dolgozni?
Az ötvenéves Tracy Brittennek előző hónapban három kislánya és egy kisfia született.
Egy anya sosem pótolható? Dehogynem.
Hány percet töltesz úton a gyerekeiddel a bölcsődébe, az óvodába, az iskolába menet? Hány mosást teszel be hetente, hányszor hajolsz le, hogy felszedj egy széthagyott akármit? Hányszor érzed azt, hogy képtelenség akárcsak az (állítólag) legszükségesebb dolgokra időt szakítanod? És milyen gyakran érzel bűntudatot, amiért az általad menedzselt családi élet állandó érzelmi és logisztikai széthullással fenyeget?
