Az alvás fontos feltétele az általános jólétnek, mert hatással van a mentális, fizikai és érzelmi állapotra is. Nemcsak fáradtak, rosszkedvűek leszünk, a teljesítményünk, gondolkodásunk is romlik. A legjobb tehát, ha megelőzzük a kialvatlanságot – erre hívja fel a figyelmet egy új kampány is.
Rosszul alszanak a magyarok: tíz felnőttből mindössze kettő érzi teljesen pihentetőnek az alvását – derül ki egy felmérés eredményeiből, amelyet az alvás világnapjával kapcsolatban tettek közzé egy budapesti sajtótájékoztatón kedden.
Az alvási zavarok és a nappali fáradékonyság kevésbé jellemző az idősebbek körében. Gyakorlatilag minél idősebb az ember, annál jobban alszik, derült ki egy új felmérés eredményeiből.
A közhiedelemmel ellentétben az idősek mégsem alszanak rosszul, sőt az életkorral javul az alvásunk minősége - legalábbis erre jutottak 150 ezer ember kikérdezése alapján amerikai kutatók.
Gyakran aggódunk, ha az éjszaka közepén felébredünk, pedig lehet, hogy ez egyáltalán nem rossz. Egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a nyolcórányi alvás nem feltétlenül szükséges. Elődeink például két szakaszra osztották az alvást.
Nem mindenki szenved rendszeresen álmatlanságban, de az emberek többségével időnként előfordul, hogy egy vagy több éjszaka nehezen tud elaludni, illetve rosszul alszik.
A tudósok beazonosították azt a gént, amely felelős az alvásidő szabályozásáért, és a néhány embernél működő „belső ébresztőóra” meglétéért.
Érzelmi megterhelés időszakában sokan nem mernek elaludni, félnek attól, milyen álom vár rájuk. Pedig a szakemberek szerint az álom valójában segít a rossz emlékek feldolgozásában.
Agyi szkenneléssel sikerült kimutatniuk amerikai kutatóknak, hogy az alvás segít feldolgozni a kellemetlen és traumatikus élményeket - számolt be róla a BBC hírportálja.
Amerikai kutatók azonosították azt a neuroncsoportot, amely meghatározza, hogy felébredünk-e a fénytől vagy nyugodtan alszunk mellette - idézte a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.
Az alvás különleges dolgokra képes: fokozza a növekedési hormon felszabadulását, hatására több T-sejt indul harcba a fertőzések ellen, és még az étvágy szabályozását is helyreállítja.
A kutatók az utóbbi években megállapították, hogy a keveset alvó fiatalok egy sor egészségügyi problémával szembesülnek – áll egy ausztrál kutatásban.
Másodpercről másodpercre máshogy reagál az emberi agy a külső ingerekre az alvás mély és kevésbé mély fázisaiban.
A közhiedelemmel ellentétben a struccok nem homokba dugott fejjel alszanak - valójában úgy tűnik, mintha egyáltalán nem aludnának, ugyanis a szemüket nem csukják be, bár időről időre elbóbiskolni látszanak.
Romain Philippon szabadúszó fotós néhány éve különös szemszögből figyeli az embereket: az országokat járva azt fotózza, hogyan és hol alszanak, bemutatva, hogy aki fáradt, gyakorlatilag bármilyen körülmények között el tud szenderedni.
Az alvás REM-fázisának rendellenessége kapcsolatba hozható a Parkinson-kórral – állítja egy új kutatás.
Segíti az emlékezést az alvás folytonossága - mutatták ki tudósok egereken végzett vizsgálatai.
A legújabb kutatások szerint a munkanapokon csak napi hat órát pihenő férfiak és nők a hétvégén nem képesek behozni lemaradásukat az alvás területén.
A felnőttek optimális alvásideje hat-kilenc óra és ennél akár többet alszik valaki, akár kevesebbet, rosszabb lesz a közérzete és hajlamosabb lesz depresszióra. Amerikai ideggyógyászok a most tartott alváskongresszuson számoltak be ezzel kapcsolatos vizsgálataikról.
A rosszul alvó férfiaknak jóval alacsonyabb a tesztoszteronszintje, ami a nemi vágy hiányához vezethet - idézte egy friss amerikai tanulmány eredményét a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása.
