Augusztus vége minden évben ugyanazt a forgatókönyvet követi: előkerül a tanszerlista, megtelik a bevásárlókosár füzetekkel, tollakkal, tornacipővel és iskolatáskával. Aztán egyszer csak felmerül egy újabb tétel, amely néhány éve még sok család költségvetésében nem is szerepelt. Laptopot is kellene vennünk.
Hosszú távú társadalmi és üzleti hatásra törekszik a stratégiai filantrópia, ami elsősorban a jelentős vagyonnal rendelkező családok számára relevánsabb de az egész társadalomra kifejtheti hatását. Az OTP Private Banking az Impact Itiner filantrópia tanácsadó céggel karöltve elsőként igyekszik meghonosítani ezt Magyarországon, sőt a régióban. Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetője és Haás Péter, az Impact Itiner alapítója és ügyvezető partnere beszél arról, mi a különbség az adományozás és a filantrópia között, kinek szól, és mi kell ahhoz, hogy jól működjön?
„A hálózati kapacitás ma az egyik legértékesebb erőforrás az energiarendszerben” — erre a felismerésre építi hibridizációs stratégiáját a SolServices Kft. A vállalat meglévő, közel 380 MW-os napelemes portfóliója köré olyan integrált megújulóenergia-rendszert épít, amelyben a napenergia, az akkumulátoros energiatárolás, a szélenergia és a geotermia egymást erősítve működhet. Dr. Juhász-Farkas Gáborral, a SolServices Kft. ügyvezetőjével megújulóenergia-piac új logikájáról, a BESS-portfólió rendszerpiaci szerepéről, valamint arról beszélgettünk, hogyan járulhat hozzá a hibridizáció a megfizethetőbb, biztonságosabb és szuverénebb hazai energiaellátáshoz.
A baba érkezése mindig különleges esemény. Egy új család születik, a nagyszülők izgatottan készülnek az első találkozásra, a barátok babalátogatást szerveznek, a kollégák pedig közösen keresik a tökéletes meglepetést. A jó szándék minden ajándék mögött ott van, mégis sokan elbizonytalanodnak: vajon mire van igazán szüksége egy újszülöttnek – és a szüleinek?
Évtizedekkel ezelőtt a fogszabályozásról szinte mindenkinek ugyanaz a kép ugrott be: tinédzserkor, fém bracketek és hosszú hónapok, amikor a készülék a mosoly legfeltűnőbb része volt. A helyzet mára gyökeresen megváltozott. Nemcsak azért, mert egyre esztétikusabb készülékek jelentek meg, hanem azért is, mert maga a fogszabályozás célja, tervezése és a kezeléshez való hozzáállás is sokkal összetettebb lett.
A hőszigetelés szó hallatán a legtöbben a téli gázszámlára gondolnak. Pedig épp ezeken a rekordforró nyarakon derül ki, mit tud igazán egy jól szigetelt fal: kint tartja a hőséget, és sokáig hűvösen tartja a lakást akkor is, amikor a klíma máshol egész nap zúg. Idén nyáron is hosszú, tartós forró periódusok jellemzik a Kárpát-medencét, a csúcsnapokon 40 fok közeli értékekkel és 20 fok feletti éjszakai minimumokkal. A hőhullámok pedig egyre kevésbé kivételes epizódok: fontos már most felkészülni a következő kánikulára.
Az esztétikai piac az elmúlt években látványosan átalakult. A páciensek ma már nem egyszerű kozmetikai kezeléseket keresnek, hanem természetes, gyors, látványos és mérhető eredményeket. Ez a változás nemcsak a vendégoldalon jelentkezik, hanem az üzleti oldalon is: egy praxis vagy kozmetikai központ sikerét egyre inkább az határozza meg, milyen technológiával és milyen szemlélettel közelít a bőrproblémákhoz. A bőrhibák kezelése ezért ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem diagnosztikai és technológiai döntések sorozata. A legfontosabb kérdés pedig nem az, hogy „mit kenjünk rá”, hanem az: mikor van szükség orvosesztétikai beavatkozásra, és mi határozza meg annak sikerét.
A világ legjobbjaiként emlegetett oktatási rendszerek (skandináv országok, Finnország) évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a tanulási környezetre. Nemcsak arra, mit tanulnak a gyerekek, hanem arra is, milyen térben tanulnak.
Egy vezető felmond, megüresedik egy kulcspozíció, és szinte azonnal elindul a jól ismert folyamat: álláshirdetés, fejvadász, interjúk, hosszú kiválasztási körök. Mire az új vezető megérkezik, hónapok telhetnek el, és még ezután is idő kell ahhoz, hogy valóban megismerje a szervezetet, az ügyfeleket, a működési logikát és azokat a láthatatlan összefüggéseket, amelyek egy vállalat mindennapjait meghatározzák. Egyre több cég ismeri fel, hogy a vezetői utánpótlás kérdése valójában nem akkor kezdődik, amikor valaki távozik, hanem évekkel korábban.
A gyógyszerészek kompetenciájának bővítésével gyorsabb és hatékonyabb segítséget kaphatnának a betegek a Tomcsányi Gyógyszertári Csoport ügyvezetője szerint. Dr. Tomcsányi Krisztiánnal az egészségügyön belüli feladatmegosztás újragondolásáról, a működő nemzetközi példákról és a jövő év elején életbe lépő új szabályozásról beszélgettünk.
Van egy csendes fordulópont valahol a negyvenes évek táján: a délutáni fáradtság makacsabb lesz, a nadrág kicsit máshogy áll, egy rövidebb éjszakát pedig napokig nyögünk. Könnyű a korra fogni – pedig gyakran nem az évek beszélnek, hanem az anyagcsere. És ha megtanuljuk olvasni a jeleit, időben tehetünk azért, hogy tovább maradjunk formában.
Egy nagyszínpados koncert végén hömpölygő tömegek nyúlnak szinte egyszerre a telefonjukért, és természetesnek veszik, hogy az üzenet elmegy, a videó feltöltődik, a hívás pedig nem szakad meg. A One Magyarország technológia vezérigazgató-helyettese, Szabó István részleteiben mesélt nekünk arról, milyen összehangolt technológiai- és humánerőforrás szükséges ahhoz, hogy a fesztiválozók digitális élményei is zökkenőmentesek legyenek.
Bár mindannyian szeretünk utazni, az év (és a nyár) nagy részét mégis otthon töltjük. Ha azonban olyan szerencsések vagyunk, hogy kertes házban élünk, semmi akadálya sincs annak, hogy a mediterrán életérzést ide varázsoljuk. Egy toszkán hangulatú kertben kényelmesen lehet reggelizni, vendégeket fogadni vagy egyszerűen kikapcsolódni egy hosszú nap végén – érthető tehát, hogy a stílus iránti érdeklődés 2026-ban is látványosan erősödik.
Ha megkérdeznénk tíz webshopvezetőt, mi hiányzik nekik a leginkább a fejlődésükhöz, a legtöbben nem az információ hiányát mondanák, hanem épp az ellenkezőjét. Reggel jön egy hírlevél az új Google-frissítésről, délben egy LinkedIn-poszt arról, hogy az AI mindent felforgat, majd este egy webinár, ami szerint holnaptól máshogy kell csinálni mindent. Vélt vagy valós tudásból és impulzusból tehát nincs hiány, a baj inkább pont az, hogy egyre nehezebb megmondani, melyik jelzés ér valóban valamit, és melyik csak háttérzaj. Ez az a pont, ahol egy jól összerakott szakmai nap többet ér, mint egy fél éves tanulási szakasz egymagunkban. És éppen erre készülünk a 2026-os E-Kereskedelmi Konferencián, melyen a következő, legégetőbb témák kapnak helyet.
Az elmúlt pár évben kevés technológiai téma váltott ki akkora érdeklődést – és ugyanennyi bizonytalanságot –, mint a mesterséges intelligencia. Naponta jelennek meg hírek arról, hogy az AI átveszi az emberek munkáját, miközben egyre több vállalat építi be a működésébe a generatív mesterséges intelligenciát, az automatizációt vagy az intelligens döntéstámogató rendszereket.
Molnár Martin még csak 17 éves, de a versenypályán már valóságos veteránnak számít, hiszen nyolcéves kora óta rója a köröket: gokarttal kezdett, két éve debütált a Brit Formula 4 mezőnyében, az idei évtől pedig a GB3-ban remekel a One Magyarország szponzoráltja. Elmondható tehát, hogy nem tegnap kezdte a vezetést, ennek ellenére a közúti jogosítvány megszerzése még neki is tartogatott szokatlan feladatokat. A nemrég a Hungaroringen dobogós helyet szerző magyar pilótát az autóversenyzés és a hétköznapi vezetés különbségeiről kérdeztük.
Ausztria északi részén van egy régió, amely gyökeresen szembe megy a modern világ trendjeivel. Ez a vidék azoknak a tudatos utazóknak való, akik nem a kötelező látnivalók gyors kipipálására törekednek, hanem helyeket, kultúrákat és történeteket szeretnének mélységében megismerni.
Kedd reggel, tíz perccel az interjú előtt. A jelölt a fogadótérben ül, ölében a nyomtatott önéletrajz, amit már háromszor átolvasott. A torka száraz, a tenyere kicsit izzad, fejben pedig gyorsan végigpörgeti a „mi a legnagyobb gyengesége?" kérdésre készített, hússzor csiszolt válaszát. És akkor megakad a szeme valamin az asztalon: egy csinos kis tálkán, amiben néhány szem szépen becsomagolt csokoládé pihen.
A kiégés ritkán jön egyik napról a másikra. Csendben épül fel a négy fal között – miközben a megoldás sokszor csak egy ajtónyitásnyira van. Megnéztük, miért fárad ki gyorsabban egy folyamatosan bent ülő csapat, és mit tud a szabadtér, amit a tárgyaló nem.
Hétfő reggel, negyed kilenc. A gyanútlan új kolléga belép a konyhába, leemel egy bögrét a polcról, és önt magának egy kávét. Ártatlan mozdulat — gondolnánk. Csakhogy a közelben épp ebéddobozt pakoló munkatárs arca megfagy. Néma csend. Valaki a piros, kicsorbult szélű, „Világ Legjobb Főnöke" feliratú bögrébe töltött kávét. Abba a bögrébe. És most már mindenki tudja, hogy aznap valami megtörik a rendben.
