Magyarországon jelentősen nagyobb a férfi-női bérszakadék, mint az uniós átlag, de a minisztérium hallgat a bértranszparencia bevezetéséről
A nemek közti fizetések különbsége ráadásul az EU-ban 2012 óta csökken, nálunk évek óta növekszik.
Bár a magyarok állítólag szeretnek egymás zsebében matatni, az uniós bértranszparencia-irányelv életbelépése érdeklődés hiányában elmaradt. Az országok általában sem kapkodják el a 2023-ban elfogadott szabályozás helyi jogrendbe való átültetését. A június 7-ei hatálybalépés idején csak Lengyelország és Belgium vezetett be részlegesen az irányelvnek megfelelő szabályokat, hat tagállam – köztük Magyarország – semmit sem tett, míg tíz legalább a jogszabálytervezetek nyilvánosságra hozataláig eljutott.
A munkavállalói érdekképviseletek sem különösebben aktívak az ügyben, noha a bérezés átláthatósága a dolgozók alapvető érdeke volna. Nem arról van szó, hogy a vállalkozásoknak pontosan nyilvánosságra kellene hozniuk, hogy egyes munkavállalóik mennyit keresnek, viszont már az álláshirdetésekben meg kell jelölniük az adott pozíciókban elérhető bérsávokat.
A mostani gyakorlat a cégeknek kedvez, amennyiben a meghirdetett állásokra a jelentkezők vakon adnak be bérigényeket.
Az elérhető bérezés ismeretének hiánya lefelé szoríthatja az igényeket; e feneketlen licitálásnak vetne véget a bérsávok publikálása.
