Rendszerváltozást sürget a jövedelempolitikában Herczog László, a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere, aki arra biztatná a Tisza-kormányt, hogy szakítson elődje kevesebb adót, több juttatást ígérő, ám félrevezetéseken alapuló eszköztárával – de csak érdemi vita után.
A dokumentumban szerepel az is, hogy nem tudnak tovább várni.
Öt éve nem volt ennyire alacsony a béremelkedés, de még így sem biztos, hogy hosszú távon fenntartható, amennyivel a cégek termelékenysége fölött nő.
2010 és 2025 között a magyar bérek gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint a hazai árak, mégis utolsók vagyunk az EU-ban az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében.
A magyar gazdaság háromnegyedét kitevő ágazatok első körben inkább vesztesei a forint hirtelen erősödésének, a belföldi piacra termelő, sokszor állami tulajdonú szegmensek viszont profitálhatnak a folyamatokból – összegzi az UniCredit Bank vizsgálódását ifjabb Becsey Zsolt vezető közgazdász.
Az emberek fele 436 200 forintnál kevesebbet vitt haza.
Számos uniós országgal együtt Magyarország sem implementálta még az EU bérirányelvét. A szükséges jogalkotási munka jelentős, a munkavállalókat védő szabályok a közepes vállalkozásokra róhatnak nagy terhet. A jelenlegi rendszer a cégeknek kedvez, a munkavállalókra nézve hátrányos. Mire köteleznék a vállalatokat, és milyen határidőket szab az irányelv?
A céges fizetésemelések kisebbek voltak, az állami béremelések és az adókedvezmény lökte fölfelé a kereseteket.
Az Orbán-kormány nem tett semmit, így lejárt a bértranszparencia-irányelv honosításának határideje, innentől akár EU-s kötelezettségszegési eljárás is indulhat.
A diszkontlánc az ország minden pontján azonos bérszinteket biztosít az azonos munkakörben dolgozóknak.
Viszonylagos pénzbőség, bővülő kereslet 2026 első hónapjaiban, kényszerű kiigazítás a későbbiekben – papírforma szerint ez jellemezné az év egészét. Ám a kampány és a választás kimenetele mindent megváltoztathat.
Itt vannak az augusztusi béradatok, az átlagos reálkereset növekedése nem érte el az 5 százalékot.
A boltlánc 100 új munkahelyet teremt a nyári szezonra a tó menti egységeiben.
Nőni fog a reálbér 2025-ben, de nagyon sok vállalatnál csak jelzésértékű a fizetésemelés, olyan is bőven akad, ahol egyáltalán nem emelik a béreket. Azt is megmérte a GKI, hogy ágazatonként és cégméret szerint mekkora emelést terveznek.
Minél kisebb egy cég, annál pesszimistábban látják a vezetői 2025-öt.
Ráolvasással próbálja erősíteni Orbán Viktor a középosztályba tartozókban azt az érzetet, hogy még mindig jobb nekik, mint nyugati „osztály”-társaiknak. A tények mást mutatnak.
A szezonban elég jó pénz ütheti a markát. A gyümölcsszedőknek is összejöhet több százezres bér – amíg érik a gyümölcs.
A 2023-as nettókat vizsgálta meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az összeg 12,9 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetői ma 85,2 százalékos többséggel a modellváltás útjára állították az egyetemet. Bár a váltás fő indoka az anyagi források jelentős megnövekedése volt, még a bérek rendezésére sem sikerült kicsikarni semmilyen ígéretet.
