Pár évtized és csak importburgonya kerülhet a bográcsokba (és a választások előtt osztogatott zsákokba), mert a hazai éghajlat alkalmatlanná válik a burgonyatermesztésre. Sőt, sok helyen már most is az, és csak hűtőöntözés mellett terem krumpli.
Egyre kedvezőtlenebb a hazai éghajlat a burgonya számára, az ország jelentős területén már most sem érdemes krumplit vetni – derül ki az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – Másfélfokon közölt tanulmányából. A meteorológusok megvizsgálták, hogyan alakultak a közelmúlt évtizedeiben, és hogyan alakulnak majd a következő évtizedekben a hazai konyha egyik fő alapanyaga termesztésének környezeti feltételei, és megállapítják,
a burgonya ma már a hőség és a kártevők kettős szorításában van.
Vizsgálatuk fókuszában a júliusi hőmérséklet állt, mivel ez határozza meg alapvetően, hogy egy adott térségben sikerül-e kifejlődni és termést hozni a növényeknek. A kutatók megállapítják, hogy 2021-24 között a burgonyát érő hőstressz miatt rendre nagyon alacsonyan voltak a termeszthetőségének környezeti feltételei, elsősorban a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb rendkívül forró júliusok miatt.
A 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza.
A magyar termelés ma már csak a hazai fogyasztás 40–50 százalékát fedezi,
a hiányt főként francia, német és holland import pótolja.
A burgonya hazai termeszthetőségi mutatója – mely 2021 és 2024 között rendkívül alacsony volt – jó együttmozgást mutat a hazai össztermelés alakulásával az elmúlt évtizedekben – írják. Míg 2000 körül az ország nagy részén – hegységeinket nem számítva – tízből csupán néhány év számított kedvezőtlennek, addig mára inkább az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen csak ritkán fordul elő olyan év, amikor az éghajlat megfelelő a burgonya számára.
A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon figyelhető meg, Budapest kertes övezetében például 2024-re teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, miközben a a 2000-es években még 200–300 hektáron zajlott itt termelés.
A fő termőkörzetek jelenleg Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyékre helyeződtek át, de itt is csak fele akkora, mint egyedül Pest megyében volt a 2000-es években. Ráadásul a Dél-Alföldön már csakis hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – és akkor még nem is volt szó az egyre gyakoribb kártevőkről, mint például az itthon 2015-ben megtelepedett burgonyamoly. A kártevő eredendően a melegebb éghajlatú területeken tizedelte a termést, de mostanra már tartósan jelen van Magyarországon és nem csak a burgonyára, hanem a paradicsomra a kaliforniai paprikára és a padlizsánra is egyre nagyobb veszélyt jelent.
A kutatók három éghajlati forgatókönyvet vizsgáltak:
A pesszimista jövőképet tekintve nem telik el egy-két évtized és Magyarországon már sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető a burgonya. A realista jövőkép sem sokkal biztatóbb: az országnak csak kis területei maradnának alkalmasak a termesztésre.
Egyedül a zöld forgatókönyv ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen termesszünk burgonyát,ha sikerül megtalálni a legalkalmasabb termőterületeket és hatékony védelmet kialakítani a kártevők ellen. Enélkül lemondhatunk a hazai jó minőségű burgonyáról és marad az import, még akkor is ha házi chipset készítenénk.
Egyetlen olyan mutatót sem tudott idézni a globális klímavédelem helyzetét elemző jelentés, ami megfelelő ütemben javulna ahhoz, hogy teljesüljenek az idén tíz éves Párizsi klímaegyezményben kitűzött célok. Túl sok szenet használunk még az áramtermeléshez, túl sok erdőt pusztítunk el, túl sok pénzzel támogatjuk a fosszilis energiahordozók használatát.
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
