hvg.hu: Mire alapozza  azt a korábbi nyilatkozatát, hogy a kormány a most 14 hónapra elvont magánbefizetéseket nem fogja visszaadni a magánnyugdíjpénztárban maradóknak, ugyanis a költségvetés – ön szerint – soha nem lesz olyan helyzetben, hogy ezt megtegye?

Simonovits András: Arra gondolok, hogy 1999 és 2002 között sem a tervezett ütemben haladtak a nyugdíjkasszáknak utalt tagdíjak. Az első Orbán-kormány 6 százalékon tartotta a magánkasszáknak átutalásra kerülő járulékot a törvényben 1999-ben jóváhagyott 7 illetve 2000-re előírt 8 százalék helyett, és akkor sem kártalanították a pénztártagokat.

Simonovits András

Horváth Szabolcs

Elvileg 2014 után visszakaphatnák a pénztártagok a 14 hónap alatt kieső befizetéseiket, ha a kormány azt mondaná, lecsökkenti a magánnyugdíj-pénztáraktól folyósítandó nyugdíj arányát 25 százalékról 12,5 százalékra, ehhez viszont a vegyes rendszerben az állami nyugdíj arányát 75 százalékról 87,5 százalékra kellene növelni. A tervezetben erre semmi nem mutat.

hvg.hu: Ön azonban nem igazán szerette a magánnyugdíj-pénztárakat. Miért?

S.A.: Valóban, a kezdetektől ellene voltam a magán-nyugdíjpénztáraknak. Ne felejtsük el, nem egy nulláról induló rendszerről beszélünk akkor, amikor eldöntjük, hogy létrehozunk egy állami- vagy magánnyugdíjpénztárt, hanem arról van szó, hogy magánpénztárt indítunk az állami mellett, és szép lassan kivezetjük az állami nyugdíj egynegyedét, aminek következménye a hatalmas államadósság növelés. Ez történik közel tizenhárom éve az országban. A 3000 milliárd Ft-os magánpénztári tőkeellentétele ugyannyi, ha nem több államadósság-többlet.

hvg.hu: Ami megtörtént, megtörtént. Most viszont valóban azon múlhat a 2011-es büdzsé teljesülése, hogy mennyi pénztártag lép át?  A kormány 90 százalékos átlépéssel kalkulál…

S.A.: Ez már a kormány harmadik vészforgatókönyve. Az első júniusban volt, amikor megpróbálta a három százalékos költségvetési hiányt hét százalékosra feltornázni, aminek José Manuel Barroso, a Brüsszeli Bizottság elnöke nagyon nyomatékosan ellenállt. Augusztus végén Magyarország csatlakozott nyolc másik EU-tagországhoz; és akkor azt mondtuk, magánnyugdíjrendszerünk következtében keletkezik folyamatosan 1,5%-os költségvetési hiány, s ez beépül az államadósságba. De ez csak látszólagos hiány, és ezt nem kellene figyelembe venni a statisztikákban. Ezt a kérést félig-meddig megtagadták tőlünk és a másik nyolc országtól is, és erre az Orbán-kormány előállt a harmadik forgatókönyvvel, vagyis az addig dicsért magánnyugdíj rendszert elkezdték szidalmazni, és mindent megtesznek, hogy megszűnjön.

Semmi konkrétum nem ismert ezzel kapcsolatban, még azt sem árulja el a kormány, milyen szankció vár azokra, aki nem lép vissza a tiszta állami rendszerbe. Nyilván vannak terveik, amelyekkel kommunikációs vagy stratégiai szempontból eddig még nem álltak elő. Egy dolgot azonban nem tehetnek meg, a 14 havonta befizetett 8 százalékos tagdíjat (járulékot) nem tehetik majd egyszerűen be a költségvetésbe.  Viszont azt megtehetik, hogy a 8 százalékból hatot jóváírnak, így az emberek meggondolják, érdemes-e maradniuk a jelenlegi rendszerben. Az is elképzelhető, hogy a vegyes rendszerben maradóknak a társadalombiztosítás a teljes nyugdíj beígért 75 százaléka helyett csak hatvan, vagy akár 50 százalékot fizet. Ez „visszautasíthatatlan” ajánlat lenne, és a tagok hanyatt-homlok menekülnének vissza a tiszta tb-be, csakhogy elkerüljék az előnytelen megkülönböztetést. 

Egy azonban biztos, az üzletellenes politika rontja a magán-, de ugyanígy az állami nyugdíjrendszer kilátásait, ugyanis a folyamatos sarcolások hosszú távon aláássák a növekedést. Matolcsy miniszter kijelentése, miszerint 2013-ra 5,5 százalékos növekedéssel számol, engem nagyon emlékeztet Mihail Gorbacsov egykori SZKP főtitkár gyorsítási terveire. Gyorsítani viszont kizárólag jó politikai és gazdasági üzenetekkel lehet, csak így jönnek a külföldi befektetők. A kormány ingoványos talajra lépett. Kifogasolandó, hogy az önkormányzati választásokig erről egy szót sem ejtettek.

hvg.hu: Mi a véleménye a nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra +emeléséről? A kormány szerint ezzel a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulásának forrását teremtik meg. A nyugdíjjárulék emelkedése havonta mintegy egymilliárd forint pluszbevételt jelentene az államkasszának.

S.A.: Nagyon buta lépés volt:  mintegy 25 ezer nő tudja ezt igénybe venni, az aktív kis keresők százezreinek viszont  csökken a reálkeresete. Igaz, ez újabb 500 vagy 1000 forint levonást jelent majd havonta, de akinek eleve kevés pénze van, azoknak ez fájó lesz és bosszantani fogja őket. .

hvg.hu: Érinti ez, s ha igen mennyiben a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalásokat?

S.A.: Tudni kell, hogy a minimálbér emelésének vannak gazdasági hátulütői, ez történt akkor, amikor az első Orbán-kormány 2 év alatt szinte megduplázta a minimálbéreket. A hazai munkaerőpiacon a legnagyobb baj a minimálbér körüli foglalkoztatottakkal van. Többségük természetesen nem adókerülő, vagy adócsaló, hanem olyan alacsony a termelékenységük,  hogy nem lehet többet fizetni nekik a minimálbérnél. A minimálbér emelésének közgazdasági akadályai vannak, éppen ezért volt jó az adójóváírás, ami lehetővé tette a minimálbéresek foglalkoztatását. A jelenlegi kormány először megszűntette volna az adójóváírást, aztán csak szűkítette. Nehezen képzelem el, hogy a járulékemelés miatt fogják a minimálbért is növelni, de ha mégis, akkor ez a foglalkoztatásban megbosszulja magát. A kormány felelőtlenül akciózik a nyugdíjrendszert illetően.

hvg.hu: Mire gondol?

S.A.: A nyugdíj nem olyan, mint a személyi jövedelemadó, amit évente oda-vissza lehet (bár az sem előnyös) rángatni. A nyugdíj egy hosszú távú szerződés, átlagosan 60 évre terjed: ha valaki negyven évig befizeti a járulékot, az 20 évig kapja az életjáradékot. A kormány személyi jövedelemadó csökkentési terve esztelenül megnöveli a magas keresetűek nettóbérét és emiatt a nyugdíjak, amelyek jelenleg a nettóbérektől függnek, jelentősen emelkedni fognak, ezt azonban nem lehet tartósan fenntartani. Elő kell venni a lomtárból a bruttó bérre definiált nyugdíjat. Meg kell határozni, hogy 2013-ban milyen nyugdíjszabályok lesznek és már most világossá kell tenni a társadalom számára, hogy egy szolgálati év a nettó bérnek hány százalékát írja jóvá a nyugdíjban. Kevesebbet, mint jelenleg, mert különben a nyugdíjak elszabadulnak.

hvg.hu: Mégis csak e pilléren keresztül sikerült sok embert öngondoskodásra bírni, hogy ne az államtól várjanak segítséget, legalábbis ne elsősorban az államtól. A nehezen kialakult rendszer felrúgása nem okoz majd erkölcsi károkat?

S.A.: Az öngondoskodás kifejezés butaság. Ugyanis ha van hat nagy magánnyugdíjpénztár és én előírom, hogy valamelyikbe fizesse be a járulékot, illetve a tagdíjat, ez nem nevezhető öngondoskodásnak. A legtöbb ember még azt sem tudja, hogy mi a különbség a kötelező magánnyugdíjpénztár és az önkéntes magánnyugdíjpénztár között.

Egy szó, mint száz: nem szabad a nyugdíjrendszert egyik pillanatról a másikra  átalakítani, mint tették ezt a sporttámogatás rendszerével, vagy akár az Opera vezetésével. A felelőtlen kapkodás megbosszulhatja magát.