Most derült ki: semmi köze az agynak ahhoz, ki melyik kezét használja
Amerikai kutatók egy végtelenül egyszerű kísérlettel bizonyították be, hogy a kéz dominanciája csupán gyakorlás kérdése.
A motiváció, vagy épp annak hiánya az élet minden napjában befolyásolja az ember életét és döntéseit. Ez vezérli az embert a karrierváltásban, vagy épp abban, hogy felkel-e a kanapéról, és a televíziózás helyett választja-e mondjuk a sportolást. Ez határozza meg azt is, hogy az illető mitől vár jutalmazást.
A japán Nagojai Egyetem kutatói nemrég egy új vizsgálatot végeztek, amelyben megtalálták az orexin nevű neuropeptidet termelő neuronokat, amelyek fontos szerepet játszanak a rágcsálók jutalomkeresési motivációjában. Ezek a neuronok az agy hipotalamuszában találhatók, és korábban összefüggésbe hozták őket az ébrenléttel, az energiafelhasználással és a motivációval is. A kutatók most ez utóbbival való kapcsolatukat akarták alaposabban megvizsgálni – írja a Science Alert.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a kutatóknak sikerült feltérképezniük az orexin pillanatról pillanatra gyakorolt hatását, és azt, hogy ez a folyamat mennyire szorosan kapcsolódik annak megállapításához, hogy a jutalom megéri-e az erőfeszítést. Ez egy kulcsfontosságú predikció a motiváció tekintetében.
A tudósok arra jutottak, hogy az orexin-aktivitás szerepet játszik a rágcsálók motivációs folyamatában, és az is kiderült, hogy a neuronok aktivitásának dinamikus változása szerepet játszhat a jutalomkereső viselkedésben.
Genetikai módosítások segítségével a kutatók képesek voltak mesterségesen fokozni vagy korlátozni az orexint termelő neuronok aktivitását. A vizsgálat során az állatok hajlandóak voltak keményebben dolgozni az élelemért, amikor az orexin neuronok aktiválódtak, de gyorsabban feladták, amikor a neuronok működését gátolták.
Emellett úgy tűnt, hogy a neuronok aktivitása fokozódott, mielőtt a rágcsáók jutalmat kaptak, az aktivitás pedig a jutalom megszerzése után csökkent.
Amikor a jutalom várható volt, de nem kapták meg, a neuronok aktivitása továbbra is magas maradt. Emellett minél keményebben kellett megdolgozniuk az állatoknak a jutalomért, annál erősebb volt a neuronok aktivitása.
A további tesztekben, ahol a kutatók a neuronok aktivitását szabályozták arra jutottak, hogy amikor várható volt a jutalom, az aktivitás csökkentése a motiváció csökkenését eredményezte, ám az aktivitás növelése nem eredményezett fokozott motivációt. Ezekből arra következtetnek, hogy a neuronok fontosak a motiváció egy bizonyos alapértéken tartásához, ugyanakkor nem lehet kapcsolóként gondolni rájuk, amelyekkel gombnyomásra lehet a motiváció szintjét növelni vagy csökkenteni.
Bár az eredményeket nem lehet egy az egyben átültetni az emberekre, az a tény, hogy az ember is rendelkezik orexin-rendszerrel arra világít rá, hogy hasonló lehet a működés az emberi agyban is.
A kutatók a jövőben meg akarják vizsgálni a neuronokhoz kapcsolódó „agyi áramköröket”, hogy meghatározzák az azokat aktiváló vagy deaktiváló események természetes láncolatát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
