Elérte éves maximumát az Antarktisz felett lévő ózonlyuk, amit a NASA is hosszabb ideje tanulmányoz. Adataik szerint — derül ki az IFLScience híréből — a terület idén október 5-én 26,4 millió négyzetkilométeres volt, ami meghaladja a 2015-ös rekordértéket is. Aggódni ugyanakkor nem kell:

bár ez már a harmadik egymást követő év, amikor az ózonlyuk ideiglenesen a megszokottnál nagyobb méretű lesz, a trendvonal összességében azt mutatja, hogy továbbra is zsugorodik.

Paul Newman, a NASA Goddard Űrközpont bolygótudományi munkatársa szerint a lyuk általában augusztus és október környéken kezd növekedni, de idén egy kicsit hidegebb az idő, így a helyzet valamivel rosszabb. A kutató elmondta: a déli sarkvidék feletti ózonréteg csökkenését azok a sztratoszférában lévő klórvegyületek okozzák, amik nagy részéért a klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k) felelősek. A hideg idő pedig — egy bizonyos felhőtípus és a kémiai reakciók miatt is — felerősítheti ezt a folyamatot.

A NASA mérései azt mutatták, hogy az ózonlyuk október 11-re 22,67 millió négyzetkilométerre zsugorodott.

Az ózon minimális vastagsága október 1-jén 97 Dobson-egység volt a déli sarkvidék felett. Tíz nappal később ez az érték 105-re emelkedett. (A Dobson-egység az ózonréteg oszlopsűrűségének mértékegysége.) Összehasonlításképpen: a Földet 220 Dobson-egységben mérhető ózonréteg veszi körül.

Egyesek úgy vélik, hogy az alacsony hőmérséklet mellett az egyes kínai gyárak által illegálisan használt CFC-k is felelősek lehetnek az ózonlyuk növekedéséért. Brian Toon, a Coloradói Egyetem munkatársa szerint az ausztráliai nagy erdőtüzek és a tongai vulkánkitörés is mind olyan jelenségek, amik negatív hatással voltak az ózonlyukra.

Az Antarktisz feletti ózonlyuk mérete 2000 szeptemberében volt a legnagyobb, akkor elérte a 29,9 millió négyzetkilométert.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.