Mint írták, a korallfehéredés a Nagy-korallzátony mentén vizsgált 719 zátony 91 százalékát érintette 2021-22 nyarán. A korallfehéredés akkor következik be, amikor a korallok a körülmények megváltozása miatt kilökik a szöveteikben velük szimbiózisban élő algákat. A kifehéredett korallokat könnyebben támadják meg betegségek és a táplálékhiány miatti pusztulás fenyegeti őket.

A 2021-22-es nyár volt a hatodik tömeges kifehéredés a Nagy-korallzátonyon 1998 óta, amelyből négy 2016 óta történt.

Nem túl rózsás a Nagy-korallzátony jövőképe

Gyakoribb és hevesebb hőhullámok várhatók az ausztráliai vizeken, ami fenyegeti a Nagy-korallzátonyt is - közölte egy ausztrál környezetvédő szervezet abból az alkalomból, hogy az ENSZ egy szakértői csoportja megkezdte a világörökségi listán is szereplő korallzátony állapotának felülvizsgálatát.

Az ausztrál nemzeti tudományos kormányhivatal (CSIRO), az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (AIMS) és a Nagy-korallzátonyt kezelő tengeri nemzeti park hatóságának keddi jelentése szerint a zátony egyes részein a tengerfelszín átlagos hőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot.

A déli féltekén beköszöntő nyár első hónapja, tavaly december volt a legmelegebb hónap, amit a zátonyon 1900 óta tapasztaltak. A jelentés szerint február végén „tengeri hőhullám” alakult ki.

„Az átlagon felüli vízhőmérséklet a nyár végén tömeges korallfehéredéshez vezetett” – áll a közleményben, amelyben az is szerepelt, hogy a korábbi nyarakhoz képest az idei nyáron kevésbé okoztak problémát a halmozott hatások, ami egyebek mellett annak tudható be, hogy a La Niña-jelenség miatt Ausztráliában a szokásosnál enyhébb volt a nyár, ezúttal viszont a tengeri hőhullám váltotta ki a korallfehéredést.

Az ausztráliai Nagy-korallzátony Vlassoff Cay nevű területének egyik, pusztulása miatt kifehéredett agancskorall-telepe Queensland állam partjaitól keletre 2017. március 6-án.

MTI / AAP / WWF

A jelentés hangsúlyozta, hogy „a legnagyobb veszélyt továbbra is az éghajlatváltozás jelenti a zátonyra”. A zátony életét megzavaró problémák egyre gyakoribbá válnak, így kevesebb idő marad a korallok regenerálódására – figyelmeztetek a tudósok.

David Wachenfeld, a Nagy-korallzátony tengeri hatóságának tudósa szerdán annyit fűzött a jelentéshez, hogy reményeik szerint a kifehéredett korallok nagy része rendbejön, ahogy az 2020-ban történt, és nem következik be a 2016-ban és 2017-ben lezajlott tömeges kipusztulásuk.

A Nagy-korallzátony, amely mintegy 348 ezer négyzetkilométeren terül el Ausztrália északkeleti partvidékének közelében, a világ korallzátony ökoszisztémáinak tíz százalékát teszi ki.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.