1795-ben éppen ezen a napon látta meg a napvilágot Friedlieb Ferdinand Runge, Hamburg közelében. Az evangélikus lelkész családjába született fiú hamar érdeklődést mutatott a kémia iránt, és már nagyon fiatalon kísérletekbe kezdett ezen a területen. Az egyik ilyen kísérlet alkalmából véletlenül nadragulyakivonat fröccsent a szemébe, ez vezetett első felfedezéséhez: rájött, hogy az anyag tágítja a pupillákat.

Egy évtizeddel később, már a jénai egyetemen vetette fel egyik tanárának, a vegyész-feltaláló Johann Wolfgang Döbereinernek, hogy annak egyik barátja előtt szívesen demonstrálná tudományát, benne ezt a kísérletet is. Ez a barát Johann Wolfgang von Goethe volt. Az író-költő-grafikus-természettudós-jogász-politikust lenyűgözte a 25 éves vegyésztanonc tudománya, és egy csomagnyi nyers kávébabot adott Runge-nak, mondván elemezhetné annak kémiai összetételét is. Goethe kérése maradandó nyomot hagyott a világban, Friedlieb Ferdinand Runge ugyanis nem sokkal később sikeresen izolálta a ma koffeinként ismert anyagot.

[Szinte biztos, hogy eddig ön is rossz időpontban itta meg a napi első kávéját]

Az analitikai kémia mestere nem sokkal később kőszénkátrányból állított elő fenolt és anilint, majd a malária kezeléséhez is alkalmazott kinint, de előállt egy módszerrel ahhoz is, hogy cukorrépából ki lehessen nyerni a cukrot.

Az 1867-ben, 73 éves korában meghalt tudós legtöbbek életében talán mégis a koffein révén hagyott nyomot – ezért helyezte ma kávés kontextusba a kereső logóját a Google. De azért érdemes felfigyelni a valószínűleg nadragulya hatása alatt álló macskára is.

További különleges Google-logókat talál, ha ide kattint. Ha máskor is tudni szeretne a napi logók mögötti történetről, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.