Az ITER program (International Thermonuclear Experimental Reactor – Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) költségeit már a koncepciós szakaszban, 1997-ben akkori áron 10 milliárd dollárra tették. A végső számla ennél valószínűleg sokkal nagyobb lesz. Jelenleg hét résztvevő (az EU, az USA, India, Japán, Kína, Oroszország és Dél-Korea) finanszírozza a dél-franciaországi Cadarache kutatóközpontban épülő létesítményt.

Az ITER-ben kikísérletezik ki a kulcstechnológiákat is, amelyek szükségesek a következő lépéshez. Ez pedig a fúziós erőmű működésének demonstrációja, méghozzá olyan módon, amelyből egyértelművé válik, hogy az ilyen típusú létesítmények képesek kereskedelmileg is értékes mennyiségű villamos energiát előállítani. Az első indításra azonban még a tervek szerint is hat évet kell várni, s 2018-ban derül ki, hogy a program jó irányban halad-e.

Az ITER telephelye Dél-Franciaországban. Felvillanyozó kilátások

AP

Ha minden sikerül, az ITER körülbelül 500 megawatt teljesítményt érhet el, de a fúziót legfeljebb pár percig lesz képes fenntartani. De nem is várnak tőle mást, csak a technológiai kísérletek kivitelezhetőségét. A tervek szerint az első 2000 megawattos kereskedelmi áramot termelő fúziós reaktor építése éppen e kísérletek sikeres befejezésétől függ.

A mellékelt videoanimáció, amely a napokban vált elérhetővé, az ITER összeszerelésének két fázisát mutatja be. Először a vákuumkamrát, a mágneseket és a mélyhűtő-berendezést, majd a kamrán belüli elemeket.

A projektről a tekintélyes Science & Diplomacy folyóirat is éppen most közölt esettanulmányt, amelynek végső megállapításai szerint a projekt nem csak konkrét célját illetően érdekes a nemzetközi közösségnek, hanem abban is, hogy egy ilyen nagy összefogásban hogyan képesek egyeztetni az érdekeket, megszervezni az együttműködést vagy éppen megtervezni a költségeket. Ez pedig további kezdeményezésekhez is igen hasznos alapot szolgáltathat.